A hatályos uniós jog a fogyasztóvédelmi jog területén már lehetővé teszi a jogsértés megszüntetésére irányuló kollektív keresetek indítását, ám a nemzeti jogrendszerek igen eltérő módon rendelkeznek a pénzügyi piacok, a versenyjog, a környezetvédelem és egyéb jogi területek tekintetében. A tagállamok közötti különbségek még nagyobbak abban az esetben, ha ugyanazon ügyben több fogyasztó vagy vállalkozás akar kártérítési keresetet indítani. Az EU most elfogadott ajánlása értelmében a tagállamoknak nem kell harmonizálni jogrendszerüket, e nélkül is létrejöhet a koherens kollektív jogorvoslat. (Brüsszel egyébként a jövedéki termékek miatt újabb eljárást indított ellenünk.)
A bizottság azért ajánlja a tagállamoknak, hogy alakítsanak ki nemzeti szintű kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, hogy ezáltal javuljon az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, miközben a visszaélésszerű pereskedés megakadályozása érdekében megfelelő eljárási garanciákat is biztosítanak. Az ajánlás kiegészíti az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló irányelvre vonatkozó javaslatot (lásd: IP/13/525, MEMO/13/531), amely elősegíti, hogy a trösztellenes szabályok megsértésével kapcsolatos ügyek sértettjei a tagállamokban igénybe vehető keresetek alkalmazásával kártérítéshez juthassanak.
– A versenyjogi szabályok megsértése miatt kárt szenvedő polgárok és a vállalkozások – különösen a kkv-k – gyakran komoly akadályokkal szembesülnek, amikor megpróbálnak kártérítést követelni. E nehézségek felszámolása érdekében előterjesztettünk egy irányelvet az antitröszt szabályok megsértésén alapuló kártérítési keresetekről. Mivel az okozott kár számos károsult felet érinthet, kollektív keresetet lehetővé tevő mechanizmusokra is szükség van. Ez az ajánlás tehát hasznos kiegészítő elem, amely egyértelmű üzenetet közvetít a tagállamok felé – mutatott rá Joaquín Almunia alelnök, a Bizottság versenypolitikáért felelő tagja.
Míg az ajánlás arra kéri fel a tagállamokat, hogy léptessenek hatályba kollektív jogorvoslati mechanizmusokat, az irányelv a tagállamok döntésére bízza, hogy a versenyjog magánjogi érvényesítése tekintetében kívánnak-e kollektív jogorvoslati kereseteket bevezetni.
– Így elkerülhetjük a megalapozatlan követelések és a visszaélésszerű pereskedés kockázatát – tette hozzá Reding.
Az unió törekvése, hogy a tagállamok biztosítsák a fogyasztók számára azokat az eszközöket, amelyek segítségével érvényesíthetik jogaikat és kártérítést követelhetnek az uniós jog megsértésének következtében elszenvedett kárért. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét. Az ajánlás ösztönzi az alternatív vitarendezési eljárást is, felszólítva arra, hogy e lehetőséget megegyezéses alapon tegyék elérhetővé a felek számára. Az uniós államoknak két évük van arra, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Ezután a bizottság az országok éves jelentései alapján értékelni fogja a helyzetet, hogy mérlegelje, szükség van-e további lépésekre az ajánlásban megfogalmazott horizontális megközelítés megerősítése érdekében.