A COVID-járvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az ebből következő energiaválság miatt az európai cégek már régóta krízisüzemmódban működnek. Enyhülés azonban nem várható: a vállalatvezetők 93 százaléka úgy véli, hogy jövőre még legalább egy újabb válság kialakul. A nagyobb cégeknél borúlátóbbak: az 5000-nél több munkatársat foglalkoztató cégek vezetői kivétel nélkül számítanak további, meglepetésszerű válságok bekövetkezésére.
Arra a kérdésre, hogy milyen jellegű krízisekkel számolnak, a legtöbben a pénzügyi válságot nevezték meg. A felmérésben résztvevő 150 európai nagyvállalat vezetőinek 45 százaléka valószínűsítette ezt.
„Az energiaválság likviditási gondokat okoz sok cégnél. Energiahiány most éppen nincs Nyugat-Európában, ezt eddig sikerült megoldani, viszont az energia nagyon megdrágult. Beindult a láncreakció, a magas energiaárak megdrágították a költségtényezőket, s ez 30-40 százalékkal is megugró termelői árakat eredményezett, amit a fogyasztói árak még nem követtek; az Európai Unióban átlagosan 11,5 százalék az infláció. A cégek csak késleltetve tudják áthárítani az őket érintő áremelkedést, ezért működésük finanszírozásához tartalékokhoz nyúlnak vagy csökkentik kapacitásukat. A tőkeáttétel növelése az egyre zordabbá váló kamatkörnyezetben csak keveseknek adatik meg, mert a kockázati kitettséget inkább csökkenteni akarják. Sok szereplő a saját mikrovilágából kiindulva gondolja, hogy bármilyen váratlan esemény belobbanthat egy futótűzként terjedő pénzügyi válságot, amit már az állami költségvetés és a jegybanki beavatkozás sem tud visszafordítani, hiszen az ő hatalmuk is véges. Emiatt tartanak egy esetleges pénzügyi válságtól a leginkább a cégvezetők” – magyarázza Radó István, az IFUA Horváth ügyvezetője.
