Kép: SXC

Már a feltöltési kötelezettség kalkulálásakor célszerű végiggondolni, hogy 2015-re milyen adóalap-csökkentő tételek, valamint adókedvezmények igénybevételével mérsékelhető a társaságiadó-kötelezettség, illetve azt is, hogy milyen adóalap-növelő tételekkel kell majd nagy valószínűséggel számolni – mutat rá a MAZARS adótanácsadó cég szakértője.

„Az adóelőleg-kiegészítés (feltöltés) kiszámításakor különösen az adóalap-csökkentő és -növelő tételek meghatározása okozhat gondot, mivel ezek évről évre változnak” – hangsúlyozta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Hozzátette: idén is több újdonsággal kell számolni ezen a területen. Ezek közül az egyik legmarkánsabb, hogy a cégek reklámköltségei 2015-től már csak 30 millió forintos értékhatárig számítanak elismert költségnek. Ha az adózó nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával vagy nem kezdeményezte a nyilatkozat kiadását, vagy a reklám közzétevője nem szerepel az adóhatóság reklámadóalany-nyilvántartásában, akkor az ezt meghaladó reklámköltést adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni.

Az adózók már a 2014-es adóévre is csökkentő tételként vehették figyelembe a felsőoktatási intézménynek – legalább 5 éves megállapodás keretében – visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, átadott eszköz vagy szolgáltatás értékének 50%-át feltéve, ha a szerződést a felek már 2014-ben megkötötték. Szmicsek Sándor szerint az ilyen jellegű támogatások 50%-ával továbbra is csökkenthető az adóalap, azonban érdemes vigyázni, mert ha a támogatott intézmény a közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, akkor az adóalap korrekciójára lehet szükség. „Még rosszabb a helyzet, ha a szerződés teljesítése az adózó hibájából hiúsul meg. Ekkor ugyanis az adóalapot a többletkedvezmény kétszeresével kell megemelni” – húzta alá.

A szakértő szerint jó hír ugyanakkor, hogy hiányzó tárgyi eszköz esetén a módosító törvény szerint enyhül az adóalap-növelési kötelezettség. Csak akkor nem minősül vállalkozási költségnek a hiányzó, például eltulajdonított eszköz könyv szerinti értéke, ha együttesen teljesül a nem megfelelő gondosság elvének megsértése, valamint a veszteség mérséklésére való törekvés hiánya.

Üzleti vagy cégértéknél 10%-os terv szerinti értékcsökkenési leírás alkalmazható a társasági adóban. Vagyis a korábbi – a számviteli törvény szerinti – értékcsökkenési leírás helyett tételes kulcs alkalmazható a társasági adóban. Ennek az a feltétele, hogy az adózó a bevallásban nyilatkozzon arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei összhangban vannak a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével.

Last minute adókedvezmények

Ugyancsak nem késő még az adókedvezményekkel járó támogatások lebonyolítását elindítani. A látvány-csapatsport, valamint a filmalkotók és előadóművészi szervezetek támogatásakor nem szabad megfeledkezni a kiegészítő támogatásról, amely továbbra sem minősül a társasági adó szempontjából elismert költségnek. „Az ilyen jogcímen elszámolt ráfordítással meg kell növelni az adólapot, de ezzel együtt a támogatás révén elérhető adóelőny még mindig megtakarítást jelenthet a cégek számára” – hangsúlyozta a szakértő.

A látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadóművészeti szervezetek támogatásában érdekelt cégeknek már az adófeltöltéskor is fontos lehet az idei adóév másik újdonsága, amelynek értelmében az adózó a fizetendő adó összegéből rendelkezhet– az említett szervezetek számára – egy kedvezményezett célra történő felajánlásról.

Jelentős kedvezmény, hogy az adózó a felajánlott összeg után jóváírásra jogosult. A jóváírás mértéke a felajánlott összeg – de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának – 7,5%-a adóelőlegből, illetve 2,5%-a adóból történő támogatás esetén. Tekintettel arra, hogy a decemberi előlegkiegészítéskor átutalt összeg esetén a magasabb, 7,5%-os jóváírás érvényesíthető, az ilyen célra szánt összegekről érdemes még a feltöltés előtt rendelkezni. A 2,5, illetve 7,5%-os kedvezmény az adózó társaságiadó-folyószámláján jóváírásként jelentkezik. Ennek összegét az adóhatóság a bevallás esedékességét követő második hónap első napján utalja át az adózó részére.

Ha kevés az a baj, ha túl sok, az a baj

„A feltöltés összegének kalkulálására érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a nem megfelelően meghatározott adóelőleg-kiegészítés mulasztási bírságot von maga után. Ha az adózó az adóévi várható adó összegét nem vallotta be és nem fizette meg legalább 90%-os mértékben a december 21-ei esedékességig, akkor a ténylegesen bevallott és befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság” – hívta fel a figyelmet a MAZARS szakértője.

A mulasztási bírság alapjának kiszámításakor nem veszik figyelembe a feltöltés esedékessége és a mérlegforduló nap közötti árfolyam-különbözetből adódó adóalapot képező árfolyamnyereségeket. Tehát a feltöltés kalkulálásakor nyugodtan lehet a december 21-ei árfolyammal számolni, ezzel elkerülhető a „túltöltés” problematikája – tanácsolta Szmicsek Sándor.