Talán sokan emlékeznek még a középiskolai fogalmazásokra. De ha nem, érdemes előkotorni a megmaradt füzeteket, egyetemi szemináriumi dolgozatokat és – felnőtt fejjel, elsősorban a stílusra figyelve – átolvasni néhányat. Suta, botladozó mondatok? Értelmetlen gondolatmenetek? Nem csoda. Írni nem egyszerű, még előre megadott témáról sem, hát még ha magunknak kell a témát is kitalálni. Szerencsére megtanulható, igaz sok munkával.
Cikkünk első része itt olvasható.
Kell egy cégblog
Kell egy cégblog, ami céges hírekről tudósít vagy a szakma szépségeit mutatja meg. Aktív blog kell, azaz heti 2-3 bejegyzést érdemes írni akkor is, ha eleinte senki vagy csak munkatársaink és nagymamáik olvassák. Amint belelendülünk az írásba, két dolog fog történni:
- Belejövünk, mint kiskutya az ugatásba. Rájövünk, hogy hogyan lehet rövid, velős cikkeket írni, megfogalmazni a lényeget, témákat találni. Visszajelzéseket kapunk stílusunkra, az izgalmas vagy vitatható tartalmakra. Izmosodunk. Megértjük, hogy egyik vagy másik írás miért vonzóbb az olvasóknak.
- Másoknak témát szolgáltatunk. Éppen azoknak a bloggereknek, újságíróknak adunk muníciót, akikkel szeretnénk kapcsolatba kerülni. Éppen azoknak a potenciális vásárlóknak a bizalmát építjük ki, akik amúgy is kíváncsian és nyitottan jönnek – azaz mindkét esetben nagyszerű konverziós aránnyal számolhatunk, hiszen nem leszünk már ismeretlenek.
Érdemes őket megkeresni. Első körben ássuk bele magunkat az elmúlt hetek-hónapok sajtójába (print, online, blogok... mindent pörgessünk végig), és találjuk meg, melyik médium, melyik újságírók tudósítanak előszeretettel azokról a témákról, amiket mi is adnánk nekik. Ne felejtsük el azokat a sikeres bloggereket, akik ügyfelekként vagy szakíróként tudósítanak a mi területünkről. Ne féljünk akár a Facebookon is “leszólítani” újságírót – valószínűleg ő is örül, ha megtaláljuk. Vegyük fel velük a kapcsolatot LinkedInen is, ha lehet. (Itt olvashat arról, mi mindenre jó egy cégvezetőnek a LinkedIn.)
Keressük meg őket, mutatkozzunk be. Hívjuk fel a szerkesztőségeket, kérdezzük meg, melyik munkatárssal beszélgethetünk. Építsünk sajtókapcsolati adatbázist. Hívjuk meg őket egy kávéra és kérdezzük ki őket: mit tekintenek hírnek (azon kívül, ha felrobbantjuk az irodát), kik az olvasóik, milyen gyakran jelenhetünk meg náluk és milyen formában. Kérdezzük meg azt is, melyik szerkesztőség mikor örül a cikkeknek, híreknek (melyik nap, melyik napszak van a legjobb esélyünk hír elhelyezésére). Utána már “csak” arra kell őket rávenni, hogy írjanak is rólunk.
Kicsiknek kicsiket
Be kell látnunk, hogy az igazán sikeres bloggerek és újságírók nagyon elfoglaltak. Valamivel több keresgéléssel jár, de ha sikerül néhány kisebb halat is bevonni a kapcsolati hálónkba, lehet, hogy az első néhány megjelenés is könnyebb lesz. Ők lesznek ugyanis az a 25százalék (!), akik elolvassák az e-mailjeinket és talán válaszolnak is. Keressük meg az írásaikat – és hivatkozzuk vissza. “Kedves XY., tetszett az írása, ami a Piac&Profitban megjelent az autópiacról. Éppen ezért gondoltam, hogy...” Adjunk a kezükbe éles lőszert: pontosan, szépen és célratörően megírt mondatokat, hogy azokat használják. És végül: kérdezzünk mindig, hogy fenntartsuk a kapcsolatot.
Ha pedig ők már írtak rólunk, rájuk és a rólunk írt cikkre hivatkozva be lehet sétálni a nagyokhoz. Bátran, emelt fővel.
Sajtóközlemény vagy témajavaslat küldése előtt érdemes felhívni (vagy ha aktív Twitter-felhasználó, akkor ott elérni) az újságírót. Érdemes megkérdezni, tudja-e még fogadni a hírt vagy helyezzük el ezúttal más sajtótermékben. Finom kérés és finom noszogatás arra, hogy válaszoljon. Ne féljünk használni.
És amikor végre megjelenik...
Igen, igen, igen! Végre megjelent – most nem szabad abbahagyni a kemény munkát.
- Először is: mondjunk köszönetet a szerzőnek a megjelenésért.
- Monitorozzuk online megjelenés esetén az olvasói megjegyzéseket, szóljunk mi is hozzá. Legyünk hálásak az olvasóknak minden visszajelzésért – a kritikát fogadjuk nyitottan és köszönettel.
- A megjelenést Twitteren és Facebookon is terjesszük (és nem azt, hogy végre megjelentünk, mert ez csak barátainknak fontos, akik velünk drukkoltak), a cikk legérdekesebb állításait kiemelve, linkkel.
- Ha a megjelenést követően bármilyen változás történik (több ügyfél, új kapcsolatok), arról is tudósítsuk valamilyen mértékben a szerzőt, és mondjunk neki még egyszer köszönetet.
Azért érdemes kitartóan tartalmat generálni, mert még több sajtómegjelenést akarunk. A lehető legtöbb, legjobb minőségű, folyamatos sajtóvisszhangot arról, milyen nagyszerű dolgot csinálunk. Érdemes hát erőfeszítéseket tenni, hogy ez létrejöjjön és megmaradjon. Bátran meséljük el a sajtónak tanulságos bukdácsolásainkat, érdekes adatainkat, nagyszerű új termékeinket vagy szolgáltatásainkat, nagy eredményeinket vagy érdekes ügyfél- és munkatárs-történeteinket.
Ha sikerül 2-3 hetente – szinte bármilyen – médiamegjelenést generáltunk, kitágulnak a lehetőségek. Megéri megdolgozni érte.
A cikk szerzője a Megoldás.Most munkatársa.
