DNS-alapú adattárolás
Merevlemez helyett géneken fogjuk tárolni az adatokat a jövő számítógépein. A kísérletek során eddig mesterséges DNS-t használtak, mert valódi DNS-re lényegesen nehezebb adatokat rögzíteni, ugyanis az organikus sejtek folyamatosan változnak, osztódnak, meghalnak.
– Egy olyan molekuláris felvevőt próbálunk kifejleszteni, amely az élő sejtekbe ültetheti magát, és idővel adatokat gyűjthet nekünk – mondta Seth Shipman, a Harvard Medical School genetikusa.
A DNS-en való adattárolás alkalmazásának hatalmas lehetőségei vannak a környezetszennyezés mikrobákkal való megfigyelésén túl az agyfejlődés programozott idegsejteken keresztüli megfigyeléséig. Márpedig DNS-ben bővelkedik az élővilág, még az évmilliárdokkal korábban élt lények maradványaiból is kinyerhetik és felhasználhatják e célra. A Nature tudományos folyóirat szerint emberi géneken is képesek leszünk tárolni információkat.
Vége a kátyúknak – önbefoltozó aszfalt
Svájci kutatók vas-oxid nanorészecskéket kevertek a bitumenbe, s megmelegítették az aszfaltot, hogy a mágneses nanorészecskéket munkára fogják. Ezzel elektromágneses teret hoztak létre, amitől a bitumen éppen csak annyira válik folyékonnyá, hogy e nanorészecskék oda vándoroljanak, ahol a felület egyenetlen, vagyis repedés vagy lyuk van kialakulóban.
Az ETH Zürich főiskola és a dübendorfi EMPA tudományos kutatóintézet szerint az újítás megduplázhatja a nagy megpróbáltatásoknak – nagy súlyú kamionoknak és az időjárás viszontagságainak – kitett útburkolatok élettartamát. A motorosok életét is megmentheti a találmány, hiszen az aszfalton keletkező repedések és lyukak számos végzetes közúti baleset okozói.
Gondolatolvasásra készül a Facebook
Miközben Elon Musk olyan mikroszkopikus méretű eszközzel kívánja megvalósítani az agy–komputer interface (BCI) ideáját, a Facebook teljesen más megközelítéssel kísérletezik: agyi implantátumok nélküli gondolatérvényesítéssel.
A közösségi média K+F részlege, a Building 8 a kórházi agyvizsgálatoknál használt képalkotó technológiákat (MRI, PET) hívná segítségül, és attól függően, hogy milyen elektromágneses aktivitás megy végbe az agy különböző régióiban, algoritmusok következtetnék ki, hogy milyen gondolat született meg a szürkeállományunkban. Ezt aztán paranccsá fordítaná a számítógép számára.
A cél az, hogy az emberek percenként több mint száz szót legyenek képesek gépelni a cikázó gondolataik révén – amire az ujjaik nem lennének képesek. A kutatást csak 2017 elején kezdte meg a Facebook, de máris egy sor egyetemmel együttműködik (University of California, San Francisco, UC Berkeley, John Hopkins University, Washington University).
Észrevétlen génelemzés
A Clearista amerikai startup olyan eljárást dolgozott ki, amihez nem kell több, mint néhány sejtet levenni a bőrből, azt némi vízzel és egy speciális oldószerrel elkeverni, és máris kész a génelemzés.
A CIA kockázati tőkealapja, az In-Q-Tel, mely az amerikai adófizetők pénzéből évente százmillió dollárt fektet be, nem véletlenül rakott pénzt e cégbe. Nyilván olyan módszerre volt a titkosszolgálatnak szüksége, amivel bujkáló vagy álcázott terroristák, bűnözők és kémek személyazonosságát, származását, etnikumát anélkül állapíthatnák meg, hogy az illető tudná, mintát vettek tőle, akár egy érintéssel. Bizonyos elváltozások a bőrsejtekben azt is mutatják, milyen kemikáliáknak lett kitéve az egyén. Ha valakit titokban mérgeznek, az is lecsekkolható egy ilyen rutinvizsgálattal.
