A 2 millió forintos transzferár-mulasztási bírság a magyar adórendszer egyik legnagyobb terhét jelentette az elmúlt években, és jelenti még ma is a vállalkozások számára. A transzferárak folyamatosan szigorodó adóellenőrzése miatt ma már egyetlen vállalkozás sem jelentheti ki, hogy biztonságban van a kiszabható bírságoktól, ha nem végzett el egy transzferáras belső ellenőrzést. Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő Adó Online-on megjelent szakértői cikkének segítségével mutatunk öt súlyos hibát, amin elbukhat a transzferár nyilvántartása.
Anyavállalati transzferár-dokumentáció alkalmazása
Ha egy magyar cég abban bízik, hogy az anyavállalat által elkészített transzferár-dokumentáció megfelelő lesz, akkor sajnos fennáll a veszélye a milliós mulasztási bírságoknak. Az anyavállalati transzferár-dokumentációt mindenképpen adaptálni kell a magyar előírásoknak megfelelően (lásd 22/2009. PM rendelet), mivel általában egyben tartalmaz minden tranzakciót (ami nem megfelelő, csak ha a rendelet szabályai szerint megfelelnek az összevonási előírásoknak), és nem tartalmaz minden szükséges kelléket. Csak abban az esetben lesz megfelelő az anyavállalati transzferár-dokumentáció, ha az a rendelet szerinti közös nyilvántartás előírásainak megfelel, és annak alkalmazását az adózó a társasági adóbevallásában jelölte a főlapon.
A transzferár-nyilvántartás készítése alóli mentesség akkor áll fenn, ha az ügylet értéke szokásos piaci áron nem éri el a nettó (áfa nélküli) 50 millió forintot. Így az adózónak meg kell vizsgálni a számlázott áron akár csak 30-40 millió forintot elérő ügyleteit is, mert előfordulhat, hogy azok szokásos piaci értéke már eléri az 50 millió forintot. Ehhez írásos bizonyítékkal célszerű rendelkezni, mert az adóhatóság ezt egy ellenőrzésnél kérheti. Lehet, hogy például egy 45 millió forintos tranzakció szokásos piaci áron 52 millió forint lenne, és ha erre nem készült transzferár nyilvántartás, máris kiszabható az akár 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság.
Összevonási szabályok helytelen alkalmazása
A rendelet meghatározza az összevonás alapelveit és ennek megfelelően kell eljárni annak megállapítása során, hogy pontosan mire kell, és mire nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. A mentességi határ megállapításakor az összevonható ügyletek értékét együttesen kell megvizsgálni.
A rendelet azt is előírja, hogy egy transzferár-nyilvántartásnak mit kell tartalmaznia. A legtöbb bírságtétel abból adódik, hogy a nyilvántartások hiányosak, nem szerepelnek bennük például funkcionális elemzések, piacelemzések, tárgyi bizonyítékok, számítások és alátámasztások. Fontos tudni, hogyan épül fel lépésről lépésre egy transzferár-nyilvántartás, milyen elvek és megfontolások mentén érdemes összeállítani ahhoz, hogy az valóban megfelelő alátámasztásul szolgáljon a kapcsolt vállalati árak bizonyításához. Kiemelt szempont, hogy nemcsak a hiányzó, hanem a hiányos nyilvántartások esetén is kiszabható a nyilvántartásonkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság.
Határidő elmulasztása
A társasági adótörvény 18.§. szerint a transzferár-nyilvántartásokat az adott adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig el kell készíteni. Ez a naptári évvel megegyező adóéves adózóknál jellemzően a tárgyévet követő május 31-e, de ha az adóbevallást már hamarabb benyújtották az adóhatósághoz, akkor a benyújtás időpontja lesz a transzferár-nyilvántartás elkészítésének a határideje is. Ha tehát a nyilvántartások teljes tartalommal elkészülnek, de nem határidőre, akkor ugyanúgy kiszabható a nyilvántartásonkénti 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság.
