Közelegnek az ünnepek és sokan az internetes rendelés mellett döntenek, ahelyett, hogy hosszú sorokba rendeződve várakoznának a bevásárlóközpontok üzleteiben. Ennek legfőbb oka, hogy a külföldi weboldalak gyakran sokkal olcsóbban kínálják a termékeiket a Magyarországon kaphatók árához képest. De fontos tudnia, hogy ezen termékek áránál feltétlen kalkulálni kell a szállítási-, vám- és import ÁFA költségekkel, mint beszerzési ár növelő tényezőkkel, tekintettel arra, hogy a külföldről - nem EU tagállamból - küldeményként érkező árukat alapvetően import ÁFA- és vámfizetési kötelezettség is terhelheti – hívta fel a figyelmet Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás üzletágának vezetője.

A felkészületlenség, valamint az információk hiánya hátráltatja a külföldről rendelt termékek kézbesítését

Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az EU-n kívülről érkező küldeményeket minden esetben vámkezeltetni kell. Sokan csak a csomag megérkezését követően szembesülnek azzal, hogy a küldemények kizárólag a szabadforgalomba helyezésüket követően juthatnak el a megrendelőhöz és az esetleges felkészülés hiánya miatt elhúzódó ügyintézés a végső kézbesítést is nagymértékben késleltetheti. (Tavaly egymillió ajándék ért késve a fa alá.)

Így mindig, de különösen most, az ünnepek beköszöntével célszerű, hogy még a rendelést megelőzően ellenőrizzük a ránk vonatkozó kötelezettségeket. Így szükség esetén még felkészülhetünk az esetleges vámkezeléssel kapcsolatos teendőkre, elkerülve a későbbi kellemetlenségeket.

Külföldről interneten rendelt termékek vám- és adófizetési kötelezettsége

Az ünnepek közeledtével a külföldről interneten rendelt termékek egyre növekvő száma különösen aktuálissá teszi a vám- és adófizetési költségekre vonatkozó szabályok áttekintését. Alapvetően azzal kell tisztában lenni, ha az EU-területén kívülről rendelünk vagy ajándékba kapunk bármilyen terméket, az termékimportnak minősül. Ebből adódóan a behozatalra kerülő termékek vámellenőrzésén és meghatározott esetekben vámkezelésen esnek át.

Ne lepődjön meg senki azon, ha a megrendelt termék helyett egy értesítőt kap, amelyben adatokat, információkat kérnek a csomag tartalmára, értékére vonatkozóan. A jelenleg kialakított rendszer szerint a csomagok szállításával és kezelésével foglalkozó gazdálkodók vámügynöki szolgáltatásokat is ellátnak, amelynek keretében a harmadik országból érkező csomagküldeményeket a vámhatóság elé állítják és kezdeményezik azok megfelelő módon történő vámkezelését. A vámellenőrzés és a vámkezelés természetszerűen időt vesz igénybe, de amennyiben a szolgáltató megfelelően kialakított rendszerrel dolgozik, a vámadminisztráció nem növelheti jelentős mértékben a csomag célba érkezésének idejét.

A termék megrendelője, címzettje vagy feladója bizonyos mértékig segíteni tudja ezt a folyamatot azzal, hogy a csomag vagy az azt kísérő dokumentáció tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a vámellenőrzés és amennyiben szükséges, akkor a vámkezelés elvégzéséhez szükségesek. Tapasztalatom szerint nem a vámhatóságon, hanem gyakran a vámszolgáltatást nyújtó gazdálkodón múlik, hogy mennyi időt vesz igénybe a csomagok vámellenőrzése és vámkezelése.

Az esetek jelentős részében a csomagküldő szolgáltatáson keresztüli áruforgalomban a címzett személyes jelenléte nem szükséges a vámadminisztrációk elvégzéséhez, beleértve ebbe az esetlegesen felmerülő vámteher kifizetését is. Ma már gyakorlat, hogy a vámszolgáltatást végző a címzett helyett, a vámkezelés során megfizeti a felmerülő vámterheket majd azt továbbhárítja a szolgáltatási díjjal együtt a címzettre. Ez a megoldás nagyban leegyszerűsíti a folyamatokat. A csomag megrendelője, címzettje ilyenkor észre sem veszi, hogy a megrendelt termék már átesett a vámigazgatási eljáráson. Erre csak a szolgáltatótól kapott dokumentumok utalnak, valamint a szolgáltatásról kiállított számla, amely tartalmazza a felmerült és megfizetett import áfát és a vámot.

Az Európán kívülről hozott termékekre eső vámok, vámmentességi határok

A vámfolyamatok rutinszerűek, de vajon mikor, és mennyit kell fizetni az Európai Unió területén kívülről, vagyis harmadik országokból behozott, vagy interneten megrendelt termékekre? A harmadik országból beérkező termékeket alapvetően vámteher fizetési kötelezettség terheli. A vámteher két meghatározó eleme az import áfa, valamint a vám. Ezek megállapításának alapja az áru külföldi vételára.

Nem kell azonban minden termék után vámterhet fizetni, ugyanis meghatározott értékhatárokig a termékeket vám és import áfa mentesség illeti meg.  A termékimport a hatályos áfaszabályok szerint: 22 euró összegig – amely az alkalmazott átváltási kulcs alapján 6.000 forintnak felel meg – mentes az adó alól.

Ami a vámot illeti:

A magánszemélyek közötti ajándékozás – ellenszolgáltatás nélküli forgalom – esetén 45 euró a vámmentes értékhatár (a meghatározott átváltási árfolyam alapján 14,000 HUF-nak felel meg).

Amennyiben EU-s magánszemélyek, vagy jogi személyek részére érkeznek ellenszolgáltatás fejében „elhanyagolható értékű küldemények”, termékek, úgy a vámmentes értékhatár 150 euró, (amely közel 46,000 HUF-nak felel meg). Összegezve a fentieket 22 EUR értéket meghalódó harmadik országból érkező árura már jelentkezik az import áfa fizetési kötelezettség, amelyet vám csak abban az esetben növel, ha ajándék esetén az áru értéke  meghaladja a 45 euró, vagy normál esetben a 150 euró értéket.

Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a vám mértéke az esetek egy jelentős részében 0% is lehet. A vám mértéke ugyanis - eltérően az áfakulcs 27 százalékos mértékétől - nem egy általánosan meghatározott százalékos érték, hanem árucikkekként, azok vámtarifális besorolásának megfelelően, egyedileg meghatározott mértékű.

A termék értékének kiemelt jelentősége van annak megállapítása miatt, hogy kell-e vámterhet fizetni, és ha igen akkor mennyit. Ez az információ gyakran nem áll rendelkezésre a csomagok megérkezésekor, ezért válik szükségessé a címzett nyilatkoztatása annak eldöntése érdekében, hogy felmerül-e vámteher fizetési kötelezettség.

Amikor a nyilatkozat nem elég a vámügyintézéshez

Nem minden esetben elég nyilatkozni az áru értékéről, azt megfelelő dokumentumokkal alá is kell támasztani. Ennek legkézenfekvőbb megoldása a vásárlás során kapott számla, míg ajándék esetében értéknyilatkozat adása. A vámjogszabályok értelmében meghatározott termékek behozatali engedélyhez kötöttek is lehetnek. Amennyiben ilyen termék behozatalát tapasztalják a vámosok, akkor az engedély beszerzésére felszólítják az érintetteket. Arra vonatkozóan, hogy melyek ezen a termékek a vámjogszabályokban lehet útmutatást keresni, vagy célszerű szakembertől tájékoztatást kérni.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a vámkezelés során a Vámhatóság munkatársai a csomagot akár át is világíthatják, és indokolt esetben tételesen is megvizsgálhatják. Ennek az eljárásnak azonban szigorú szabályai vannak, amelyek biztosítják azt, hogy a küldemény nem sérül és a címzettet kár nem éri. Az egyedi esetek, vámmentességi jogcímek esetén érdemes a vásárlás előtt szakemberrel konzultálni a pontos eljárásról és előírásokról.