hirdetés

Nálunk a legnépszerűbb a Facebook

Bár egy helyet rontott, de a teljes média- és reklámköltés 14%-os növekedése és a hazai online szegmens töretlen bővülése idén is dobogós helyre repítette Magyarországot a közép-kelet-európai országok reklámpiaci rangsorában. A ma megjelent CANnual Report 2017. kiadványból – amit a térség legnagyobb független kommunikációs ügynökséghálózata, a weCAN szakemberei állítottak össze – kiderül továbbá, hogy a legfejlettebb országok piacaihoz hasonlóan, Magyarországon is tovább nő a közösségi média, valamint a nem hagyományos reklámmegoldások, köztük a tartalommarketing jelentősége.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

A weCAN ügynökséghálózat felmérése szerint Közép-Kelet-Európa országaiban egy év alatt 9,9-ről 11 milliárd Euróra nőtt az összesített reklámköltés, miközben még határozottabbá váltak az évek óta jellemző reklámpiaci trendek. Bár a TV-s költések régiós átlagban még stabilan tartják magukat – kiszakítva a legnagyobb, 44%-os szeletet a reklámtortából –, eközben az online reklámozási formák lényegében felemésztik a nyomtatott sajtó piacát. A térség 14 országának összesített reklámtortájában két év alatt 13%-ot zsugorodott, így tavaly a költéseknek már csak 12%-át szerezték meg a papíralapú újságok. Eközben a reklámbüdzsék 29%-át az online és mobil felületeken keresztül költötték el a hirdetők. A közterületi és rádiós szegmensek – az előző évhez hasonlóan – stagnálnak, a teljes reklámpiacnak csupán 9, illetve 6%-át voltak képesek megszerezni.

Kép: Pixabay

Az összesített régiós adatokhoz képest Magyarországon még mindig relatíve erősnek mondható a nyomtatott sajtó a maga 17 %-os piacrészesedésével (vs. 12% régió). Ellenben jelentősen, 37 %-ra emelkedett az online súlya (vs. 29% régió). Az online tehát – a tévét immár Magyarországon is a második éve megelőzve – úgy tűnik, a legnépszerűbb hirdetési felületet, eszközrendszert és a legjobban differenciálható célcsoportokat kínálja. Kis szépséghiba, hogy a hazai online költés jelentős része nem marad itthon: a hirdetők évről évre büdzséjük egyre nagyobb hányadát, immár több mint 50%-át nemzetközi hálózatoknál, elsősorban a Facebooknál és a Google-nél költik el. A hazai médiapiac egyik legfeltűnőbb sajátossága a többi országgal összehasonlítva, hogy a régióban csak nálunk került fel az állam a top 10 reklámköltők listájára: a Miniszterelnöki Hivatal tavaly egyenesen a második legnagyobb hirdető volt a Telekom után.

Reklámpiacok: Csehország az élen

Az előző évi weCAN Rankinggel összehasonítva a térség reklámpiacának legnagyobb győztesei Oroszország és Ukrajna, illetve Csehország lettek. Míg a régió keleti országai csak kismértékű gazdasági növekedést könyvelhettek el, reklámpiacaik annál nagyobbat híztak: az orosz reklámköltés 11%-kal, míg az ukrán nem kevesebb, mint 27%-kal emelkedett tavaly. Ezek után nem meglepő, hogy a gazdaságok összteljesítményén belül a reklámpiacok súlyát mérni hivatott weCAN rangsorban Ukrajna öt, míg Oroszország három helyet lépett előre és szerezte meg a 4. illetve a 8. helyet. A weCAN rangsor első felében – a tavalyi évhez hasonlóan – a fejlett digitális piaccal rendelkező visegrádi, és az erős tévépiaccal büszkélkedő balkáni országok szerepelnek. Így a weCAN Ranking élére idén – négy pozíciót javítva – a digitális költésben verhetetlen Csehország, a második helyre pedig Lengyelország került, a tavalyról egy helyet rontó, s így a lista 3. helyére visszaeső Magyarországot alig megelőzve. A rangsor végén továbbra is a balti államokat, valamint Romániát találjuk.

Közösségi hálók: Magyarországot nem lehet legyőzni

A régió digitális költéseinek egyre magasabb százaléka kerül egyre kevesebb szereplőhöz. A legnépszerűbb közösségi oldalak – a Facebook, a YouTube, az Instagram vagy a SnapChat – azonban nem csak portál jellegű online médiumok elől veszik el a levegőt, hanem – ahol még léteznek – a helyi közösségi oldalaktól is. Mindez különösen Oroszországban szembetűnő, ahol a kezdetektől fogva piacvezető, és ma is messze a legtöbb felhasználóval rendelkező Vkontakte egyre több globális közösségi platformmal kénytelen versenyezni.

Új hirdetés lehetőség: üzenet a Messengeren
A Facebook az utóbbi időben inkább csökkentette a hirdetés típusok számát, hiszen sok korábbi hirdetést olvasztott össze. Péládul az eseményeket, a rajongógyűjtést és a bejegyzés aktvitást tette be az aktivitások alá. Közben a platformok és a lehetőségek bővültek, megjelent például több hirdetésen belül a Messenger, mint elhelyezés és Messenger, mint célfelület.
A közösségi hálók jelentőségét egyébként nehéz lenne túlbecsülni: a fiatal korosztályok és immár a legfontosabb kereskedelmi célcsoportok is egyre nagyobb arányban ezeken a felületeken keresztül érhetők el a leghatékonyabban. A social média és a keresők piaci jelentőségét kiválóan érzékelteti, hogy ma az internetes portálok tartalmainak több mint 90%-a keresőkön, tematikus listaoldalakon vagy közösségi platformok hírfolyamán és megosztásain keresztül jut el a felhasználókhoz. A hagyományos online szerkesztőségek pedig maguk is kénytelenek ezeket a felületeket egyre aktívabban használni, hogy portál-tartalmaikhoz kellő olvasottságot generáljanak.

A CANnual Report összesített adatai alapján Közép-Európa legnépszerűbb három nagy közösségi médiumának mindegyike növelni tudta felhasználói táborát az elmúlt egy évben: a Facebook felhasználók száma jellemzően 3-5%-kal, az Instagramé 5-10% százalékkal emelkedett, míg a YouTube szinte kivétel nélkül minden országban 10%-kal növelte felhasználóinak számát.

A kiadványban megtalálható weCAN közösségi média rangsort – mely minden ország legnépszerűbb közösségi platformjának elterjedtségét vizsgálja a 14 év feletti lakosságára vonatkoztatva – Magyarország vezeti 63%-os Facebook penetrációval, megelőzve Lettországot és Észtországot.

Reklámok helyett tartalmak

A CANnual Report több szakmai elemzést és tanulmányt is közöl, amelyekből kiderül, hogy az online reklámköltések növekedésével összefüggésben erősödnek a nem hagyományos reklámozási formák, amelyek elsősorban a tartalommarketing eszköztárából merítenek. A tendencia mögött részben a közösségi médiumok térnyerése, és használati jellegük megváltozása áll: a kezdetben inkább kapcsolati hálóként induló platformok napjainkra elsődleges tartalommegosztókká váltak. Ezzel párhuzamosan az online felhasználók tömegesen kezdtek el használni olyan eszközöket – például okostelefonokat –, amelyekkel könnyen és gyorsan lehet jó minőségű tartalmak, képet, videót előállítani és egyből meg is osztani.

A folyamat eredményeként jelentős mennyiségű új felhasználói tartalom születik és válik széles tömegek számára azonnal elérhetővé. A legérdekesebb tartalmakat terjesztő felhasználók pedig olyan influencerekké nőtték ki magukat, akik ma már Magyarországon is akár több százezer saját rajongót képesek elérni, nap mint nap, sajátos hangvételű, egyedi stílusú webvideók, vlogok vagy Instagram-posztok segítségével. Nem véletlen, hogy egyre több márka ismeri fel az influencer marketing és más tartalommarketing- megoldások jelentőségét. Régiónkban ezen a területen az üdítőital, a szórakoztató elektronikai és a telekommunikációs piac szereplői a legaktívabbak, így reklámköltéseik egyre nagyobb hányadát költik tartalomra és annak meghirdetésére a közösségi felületeken.

A közösségi média dominanciája és az okos eszközök magas elterjedtsége ráadásul egymást erősítő tényezők, hiszen használatuk Magyarországon is azonos célcsoportban, az átlagnál minden újra fogékonyabb 14-25 éves fiatal felnőtt korosztályban a legjellemzőbb. Ők azok, aki néhány éven belül a legfontosabb vásárlóerőt jelentik majd a márkák számára – és jellemzően már ma sem a tévéreklámokból tájékozódnak. Ez a felnövő, és évről évre egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkező réteg – a maga egészen új összetételű médiafogyasztási szokásaival – gyökeres változásokat eredményez majd a következő évek reklámköltéseinek összetételében.

hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.
Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo