Ma már a globalizáció, az internet széles körben történő elterjedésével mindennapivá vált, hogy a különböző áruk beutazzák a világot. Nagy szerep jut a fuvarozó vállalkozásoknak, legyen a fuvarozás akár légi, közúti, vasúti, vagy tengereken átívelő. Melyek a fuvarozási szerződések általános szabályai? Miért ki a felelős? Hogyan kell csomagolni?
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A Polgári Törvénykönyv a fuvarozási szerződések általános szabályait tartalmazza. Ezek közül nézünk most meg néhányat.
A fuvarozási szerződés
A fuvarozási szerződés lényege, hogy fuvardíj ellenében a fuvarozó arra vállalkozik, hogy a feladó küldeményét továbbítja annak rendeltetési helyére, illetve azt a címzettnek kiadja. A fuvarozó vállalhat további, kiegészítő tevékenységeket is. Ezek azonban automatikusan nem válnak a fuvarozási jogviszony részévé. Például a fuvarozó által elvégzett csomagolási tevékenységre vagy a címzettől való díj beszedésére jellemzően egyéb szabályok vonatkoznak.
Fontos a csomagolás
A küldemény megóvása érdekében mind a feladónak, mind a fuvarozónak megfelelően kell eljárnia.
Annak érdekében, hogy a küldemény épségben a rendeltetési helyére érjen, a feladónak is ügyelnie kell a megfelelő csomagolásra.
A feladó köteles:
a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás a küldeményt megóvja, és az mások személyét és vagyonát ne veszélyeztesse,
a küldemény fuvarozás során történő kezeléséhez szükséges információkat a csomagoláson, ennek hiányában a küldeményen feltüntetni, és
a fuvarozónak a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat átadni.
Mire jó a fuvarlevél?
A fuvarlevél a fuvarozás lebonyolítása szempontjából lényeges adatokat tartalmaz. Éppen ezért egy esetleges későbbi kártérítési per esetén jó bizonyítási eszköz lehet. A fuvarlevél – amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik - bizonyíthatja többek között
a fuvarozási szerződés létrejöttét,
a küldemény átvételét,
azt, hogy az átvételkor a csomagolás külsőleg jó állapotban volt.
Ha a fuvarozónak a küldemény átvételekor nem volt lehetősége a csomagolást, a termék jellemzőit, mennyiségét, tömegét stb. ellenőrizni, akkor a fuvarozó fenntartással élhet.
Fontos kiemelni, hogy a fuvarozó felelősségét a felek nem zárhatják ki, az ilyen kikötés semmis.
A fuvarozó felelősségére – ha több fuvarozási ágat vesz igénybe – az adott ág szabályai irányadóak. A napjainkban egyre jelentősebb nemzetközi fuvarozásra tekintettel meg kell említeni, hogy általános szabályként egy külföldi feladó esetén a fuvarozó nem kötelezhető magasabb kártérítésre, mint ami a feladó államának szabályai szerint járhat. A felek azonban szerződésükben ettől eltérően is rendelkezhetnek.
A feladó felelőssége
A feladó a fuvarozóval szemben felel, ha a kár azért következett be, mert
nem volt megfelelő vagy hiányzott a csomagolás,
ha a küldeményhez kapcsolódó adatok, információ és okmányok hiányosnak vagy pontatlannak bizonyultak.
Mikor mondhatjuk, hogy a küldemény elveszett?
A küldemény akkor minősül elveszettnek, ha azt a fuvarozó a határidőt követő harmincadik napig sem szolgáltatja ki. Ha azonban a kártérítést követően mégis megkerül a küldemény, annak sorsáról a feladó rendelkezhet. Természetesen ilyen esetben a feleknek a már kifizetett kártérítéssel kapcsolatban egymással el kell számolniuk.
Meddig érvényesíthetők az igények?
A fuvarozással összefüggő igények főszabály szerint egy év alatt elévülnek. Kivételt képeznek ez alól a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kár miatti igények, ezek esetén nem érvényesül a rövidebb elévülési idő. Az egy évet onnantól kell számítani, amikor a küldeményt a címzettnek kiszolgáltatták, vagy amikor annak a címzetthez meg kellett volna érkeznie.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Lehet-e szerződés egy e-mail?
Amikor a hétköznapi életben az emberek szerződésről beszélnek, akkor rendszerint írásba foglalt, és a felek által aláírt dokumentumra gondolnak. Azonban csak akkor beszélhetünk-e szerződésről, ha azt a felek írásba foglalták vagy szerződés létrejöhet más formában is? Manapság már mindennapos az e-mailben, vagy más elektronikus úton, közösségi médián keresztül történő kommunikáció. Létrejöhet-e ezen eszközök használatával is szerződés? Szakértőnk segít!