Mire jut uniós forrás a következő ciklusban?

Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Unió (EU) 2014-2020-as költségvetési ciklusában az Magyarország mennyi az uniós forráshoz jut. Az elosztás elvei, a programok, a szervezet, amely a feladatokat végrehajtja jórészt körvonalazódott ugyanakkor, s az is, hogy rendelkezésre álló keret 60 százalékát közvetlenül a növekedés ösztönzésére, gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén.

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2013-ban lezáruló költségvetési ciklushoz képest alapvető felfogásbeli különbségekre hívta fel a figyelmet az államtitkár előadásában: míg eddig a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatása volt a fókuszban, a jövőre induló periódusban az EU 2020 célokhoz kell igazítani az országoknak a forrásfelhasználást.

Ilyen Európát szeretnénk 2020-ra

Ezeket számszerűen meghatározta a közösség: az időszak végére, 2020-ra a kutatás-fejlesztésbe (K+F) kell fektetni az EU GDP-jének 3 százalékát, a

foglalkoztatottságnak pedig a 20-64 évesek körében el kell érnie a 75 százalékos arányt. Jelentős lépéseket kell tenni az éghajlatvédelem területén, így például 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, 20 százalékkal kell javítani az energiahatékonyságot és 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es évekhez képest. Az oktatásban 10 százalék alá kell mérsékelni a korai iskolaelhagyók arányát, és el kell érni, hogy felsőfokú végzettsége legyen a 2020-ra a 30-34 éves korosztályba tartozó népesség legalább 40 százalékának. Küzdeni kell továbbá a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, úgy, hogy a költségvetési időszak végére 20 millióval csökkenjen az EU-ban az extrém szegénységben élők száma.

Magyarország: 60 százalék gazdaságösztönzésre megy majd

Magyarország az EU öt fő prioritásával összhangban azt vállalta, hogy a K+F ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva a 2011-es 1,2 százalékról 1,8 százalékra emelkedik, a foglalkoztatottságot 75 százalékra emelkedik 2020-ra a tavalyi 60,7 százalékról, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát 30,3 százalékra akarja Magyarország növelni a tavalyi 28,1 százalékról. Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók hányadát 10 százalékra akarják csökkenteni a 2011. évi 11,2 százalékról, a szegénységben élők arányát pedig 5 százalékkal kívánják mérsékelni. A megújuló energia hányadát 2020-ra 14,65 százalékra emelnék a tavalyi 8,79 százalékról.

Pályázat, vagy mégsem?
A források elosztásánál továbbra is jelentős szerephez jut majd a pályáztatás, vizsgálják azonban azt is, hogy ezen kívül milyen egyéb megoldások találhatók a források odaítéléséhez. Gondolva itt az esetleges normatív támogatásokra, a több fordulós pályázatokra, a program alapú tárgyalásos alapú támogatásra, illetve a visszatérítendő támogatásokra - emelte ki Cséfalvay Zoltán.
A magyar kormány e sarokszámokhoz igazítva állította össze programját, s határozta meg azokat a programokat, amelyek keretében a források szétosztásra kerülnek majd. Az államtitkár kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a következő költségvetési időszak alatt rendelkezésre álló keret 60 százalékát közvetlenül a növekedés ösztönzésére, gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország (ennek mértéke a 2007-2013 közötti időszakban 16 százalék volt). A források fennmaradó részét a humánerőforrással, az infrastruktúrával, a környezetvédelemmel és az energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztésekre szánja a kormányzat.

A szakminisztériumokhoz kerül a döntés

Előbb legyen pénz, aztán majd eldől ki osztja el
Az uniós források kiosztására a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbb, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszert szeretne kialakítani a kormány 2014-2020-as uniós fejlesztési periódusban. Ennek konkrét keretei azonban egyelőre a harmadik prioritást jelentik a döntéshozók számára – jelezték a Nemzeti Fejlesztési minisztériumban.
A témáról innen lehet bővebben tájékozódni!
Alapvetően átalakul a források felhasználásában közreműködő szervezeti rendszer is: 2014-től az operatív programok irányító hatóságai a szakminisztériumokhoz kerülnek, ezzel nagyobb lesz az összhang a stratégia, a szakpolitikák és a végrehajtás területén. Az NFÜ ugyanakkor várhatóan 2017-ig nem szűnik meg, hiszen a 2013-ban záruló ciklushoz kapcsolódóan számos feladata lesz: források 2015-ig lehívhatók, amelyet követően el kell számolni, s le is kell zárni ezt az időszakot.

Még nem tudjuk mennyi lesz

Az egyes fejlesztésekre szánt konkrét pénzeszközök nagyságáról egyelőre nem tudott tájékoztatni Cséfalvay Zoltán. Erre azt követően kerülhet sor, ha az EU állam- és kormányfői döntenek a kérdésről. Amennyiben ez a tervek szerint 2013 első félévében megtörténik, úgy az esztendő második felében már kiírásra kerülhetnek a programok is.

Az elmondottakat összegezvén az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország célja a következő ciklusban az, hogy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést érjen el.

Bődületes mennyiségű uniós pénzt fizetnének ki idén
Ezerötszáz milliárd forintnyi, azaz 10 millió lakosra számítva fejenként 150 ezer forint európai uniós fejlesztési támogatást akar kifizetni idén a kormány, lendületet adva ezzel a gazdasági növekedésnek.
A 2013-as esztendő első negyedévében, összesen 289 milliárd forintra hirdet pályázatokat az NFÜ. Ebben az évben az ügynökségnek 1197 milliárd forintot kell odaítélnie a nyertes pályázóknak, amellyel a 2007–13-as programozási időszak összes forrása lekötésre kerül. Az NFÜ-nek továbbá több mint 1500 milliárd forintot szükséges ebben az évben kifizetnie ahhoz, hogy biztonságosan, a források teljes felhasználásával eljussanak a pénzek a magyar pályázókhoz.

Véleményvezér

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?
Nagyot javult a közbiztonság Európában

Nagyot javult a közbiztonság Európában 

Csak a nézettség számít.
Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo