Pár éve a távmunka még ritka jelenség volt Magyarországon, általában olyan feladatok elvégzését jelentette, amelyekhez alacsony képzettség, szakértelem kellett („bedolgozás”, internetes értékesítés). Szerencsére ez a tendencia változóban van, egyre több hazai és multicégnél jelenik meg a távmunkavégzés lehetősége egy-egy munkatárs vagy akár a teljes csapat számára, egy vagy akár heti több napban (Fontos, hogy a szabadságnak azért legyenek határai!). Európában például a közép- és felsővezető beosztásban dolgozó férfiak közt leggyakoribb ez a munkamód. Az előnyökről és hátrányokról megoszlanak a vélemények, mi most kifejezetten az adózási oldalról közelítjük meg a témát, az ABT Treuhand szakértőjének segítségével.
Talán a pozitívumok felé billenti a mérleget a távmunka megítélésében, hogy ha a munkáltató a távmunka bevezetése, támogatása mellett dönt, akkor érdemes az adózási előnyöket is kihasználni ezzel kapcsolatban. A munkavállalónál nyilván felmerülnek bizonyos pluszköltségek a távmunka miatt, amelyekre a munkáltató költségtérítést fizethet. Az szja-törvény tételesen felsorolja, hogy a munkavállaló milyen költségeket számolhat el így, gyakorlatilag adó- és járulékmentessé téve a munkáltató által fizetett költségtérítést vagy annak egy részét.
- ha a munkavállaló a munkavégzéshez, kapcsolattartáshoz szükséges számítógépet, számítástechnikai eszközt vásárol, 100.000 Ft-ig egy összegben elszámolhatja a kiadást, 100.000 Ft fölött pedig 3 év alatt, évente 33 százalékot érvényesíthet
- teljes egészben elszámolható az internethasználat díja, nem kell azt figyelni, hogy magáncélra is használta-e a munkavállaló az otthoni internetet
- ha a munkavállaló egy külön helyiséget bérel a távmunkához (nem otthonról dolgozik), akkor annak a bérleti díja, rezsiköltsége szintén elszámolható költségként
- otthonról történő munkavégzés esetén a rezsiköltséget a távmunkavégzéssel arányosan lehet elszámolni
