Január elsejétől jelentősen módosult a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályozás: így sok, eddig annak nem minősülő cég hirtelen szembe találhatja magát a transzerárral.
A nyilvántartások megfelelő időben történő elkészítése az ügyvezető felelőssége. Mi a feladata a könyvelésért felelős személynek? Milyen akciótervet kell felállítania, hogy segítsen megvédeni a vállalkozást a magyar adórendszer legnagyobb összegű mulasztási bírságától? Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője szakértői cikkében erre válaszol együttműködő partnerünk az Adó Online oldalán.
Mi is a szokásos piaci ár és miért fontos?
Különösen fontos a szokásos piaci ár elvének betartása, annak vizsgálata azoknál a vállalatoknál, akiket érint a december 20-án esedékes társasági adó feltöltés. Ha csak jövő év elején foglalkoznak a kapcsolt vállalkozások közötti árazással, és kiderül, hogy eltérő árakat alkalmaztak a kapcsolt vállalkozások a piaci ártól, fennáll annak a veszélye, hogy a társasági adót helytelenül töltik fel, és ez a hiány értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot fog okozni.
Kik azok, akinek a szokásos piaci ár elvének betartását írásban is bizonyítaniuk kell? A transzferár dokumentáció készítési kötelezettség a következő gazdasági szereplőket érinti a Társasági adótörvény 18.§. szerint: „Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.”
A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről tartalmazza a dokumentáció készítési kötelezettség hatályát (kiknek és milyen ügyletek esetében szükséges az írásos dokumentáció), az alapelveket, a dokumentációk típusait és kötelező tartalmukat, valamint a figyelembe vehető összehasonlítható forrásokat. A transzferár dokumentációt alapvetően minden ügyletre külön kell elkészíteni a megfelelő összevonhatósági szabályok figyelembe vételével.
Több milliós lehet a bírság
Milyen következményekre számíthat az a cég, aki nem tartja be a transzferár nyilvántartásra vonatkozó előírásokat? Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Hogyan állapítható meg, hogy egyáltalán mire kell nyilvántartás készíteni, és azt milyen formában kell (kellett) előállítani? A 2010-es évig az egyszerűsített nyilvántartás készítési lehetőség, a 2012-es évig pedig a nyilvántartás készítési kötelezettség alóli mentesség attól függött, hogy az ügyleti érték annak kezdetétől az adott (vizsgált) adóév végéig eléri-e a nettó 50 millió forintot (szokásos piaci áron számítva). Ezért előfordulhat, hogy ezen határok vizsgálata miatt sokkal korábbra vissza kell nyúlni, például ha az adott tranzakció 2000-ben indult, és évente 4 millió forint értékű. Mivel 2000-től 2012-ig tizenhárom év eltelt, az ügylet értéke már 52 millió forint, tehát így 2012-ben önálló (részletes) transzferár nyilvántartást kellett készíteni. Ha ezek az adatok a múltban feltáratlanok maradnak, akkor sajnos megmarad a viszonylag kisebb értékű ügyleteknél is a 2 millió forintos mulasztási bírság megállapításának kockázata.
Ha már kellőképpen sikerült feltérképezni a múltbeli adatokat, akkor mindenképpen javasolt egy szakértő bevonása annak a megállapításához, hogy:
mely ügyleteket lehet összevontan kezelni,
mely ügyletek mentesülnek a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség alól,
mely ügyleteket érintette egyszerűsített vagy önálló nyilvántartás.
Mivel az önálló nyilvántartás egy olyan dokumentum, amely csak és kizárólag az adott ügyletre vonatkozik, várhatóan egy vállalkozásnál több ilyen anyagot kell elkészíteni. Nyilvánvalóan lesznek olyan részek (pl. cégbemutatás, esetleg iparági elemzés), amelyeket csak egyszer szükséges összeállítani, de véleményem szerint nem elfogadható az olyan transzferár nyilvántartás, amely minden ügyletet egyszerre tartalmaz. A gyakorlatban az ilyen anyag szinte minden alkalommal hiányos, hiszen pl. tíz tranzakció esetében tíz funkcióelemzést, piacbemutatást és árazási bizonyítást kell, hogy tartalmazzon. A „semminél jobb” elvet nem javaslom követni, mert az Adóhatóság a hiányos nyilvántartásokra (vagy nem megfelelő formátumú, típusú nyilvántartásokra) ugyanúgy ügyletenként két millió forintos mulasztási bírságot szabhat ki.
Ahhoz, hogy ezt a magas kockázatú adóügyi előírást megfelelően, hatékonyan és az jogszabályoknak megfelelően tudja teljesíteni, javasolt transzferárazási szakember segítségét igénybe venni, aki a szabályozás bemutatásától, az ügyletek vizsgálatán keresztül, a nyilvántartási kötelezettség megállapításán át, egészen a nyilvántartások elkészítéséig (a múltra vonatkozóan azok felülvizsgálatáig) naprakész és támogató segítséget tud nyújtani.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
