A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés feltételeit a 39/2010 II.26 Kormányrendelet szabályozza. Ennek alapján a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie azoknak a munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van.

A költségtérítés a hazautazás címén is megilleti a munkavállalót, amely a rendelet szerint a tartózkodási helytől – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda – és visszautazás.

Mi tekinthető hazautazásnak?

Fontos kérdés, hogy mit tekinthetünk hazautazásnak. Gyakorlatilag azt az utazást, amikor hétvégéken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges, ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik.

Nagyon lényeges, hogy a költségtérítés elszámolása előtt a dolgozó nyilatkozzon a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Mekkora költségtérítés jár?

Természetesen nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy mekkora költségtérítés jár munkába járás esetén. A fenti jogszabály szerint a munkáltatónak kötelező megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne téríthetné meg a teljes költséget, azonban erre nem kötelezhető. A UCMS Group Hungary szakértője, Bodnár Andrea ugyanakkor írásában hangsúlyozta, hogy a költségtérítés összege nem haladhatja meg a jegy, vagy a bérlet árát.

További feltételeket is támaszt a Kormányrendelet, ami azt jelenti, hogy kizárólag közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, vagy menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, réven utazhat a munkavállaló a munkavégzés helyére. Hazautazáshoz a fentieken kívül légi közlekedési jármű is igénybe vehető.

Adómentesen adható

Miután a munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is, ezért az utazásra jogosító jegy, vagy bérlet juttatása esetén nem kell azt a magánszemély bevételeként figyelembe venni.

Például, ha munkavállaló Gödöllőről jár Érdre dolgozni, és Budapesten BKV bérlettel közlekedik, úgy a helyi (közigazgatási határon belüli) budapesti közlekedést átutazás céljából veszi igénybe.

Ebben az esetben a BKV bérlet juttatása esetén azt szintén nem kell a magánszemély bevételeként figyelembe venni, és az adómentesen adható.

A bérleteket le kell adni a munkáltatónak

Összegezve elmondhatjuk, adómentes utazási költségtérítés napi munkába járás és hazautazás esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha az a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel történik.

Nagyon fontos feltétel azonban, hogy a költségtérítés kizárólag bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében történhet adómentesen, tehát azt mindig le kell adni a munkáltatónak.