Megéri hátrányos helyzetű térségbe költözni?

A jellemzően hátrányos helyzetű kistérségekben letelepedő vállalkozások nagyobb pályázati kerettel és pluszpontokkal számolhatnak a nemrégiben indult pályázati ciklusban. Ez akár lökésszerűen több vállalkozást eredményezhet ezekben a szabad vállalkozási zónákban, jóllehet a nyár folyamán ennek még nem láttuk a jeleit. Talán azért sem, mert a többletkedvezmény mellett infrastrukturális hiányosságokra, alulképzett munkaerőre és logisztikai nehézségekre is számíthatnak a kiköltözők.

2015. október 29.

kfarkas

Úgy várták a 2015–2020-as uniós ciklus első pályázatait a kis- és középvállalkozások, mint gyerek a karácsonyt. Az OTP felmérése szerint az előző ciklusban pályázók 90 százaléka ugrásra készen leste az új operatív programokat. Olyannyira, hogy az első igazi nagy GINOP-tömegpályázatok július 9-ei kiírása után a szabad vállalkozási zónákban elérhető 10 milliárdos keretösszeget azonnal 30 milliárdra emelték az előzetes igények láttán.

Extrajogok a szabad vállalkozási zónákban

Az elmaradott vidékek iránti hirtelen érdeklődés javarészt az új pályázati lehetőségekben elérhető előnyöknek köszönhető.

Adókedvezmények a zónában

Fejlesztési adókedvezmény

Az adózót a kedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás jelen értéken legalább 100 millió forintot ér. A társasági adó legfeljebb 80 százalékáig vehető igénybe a kedvezmény.

Szociális hozzájárulási adó kedvezménye

A szocho-kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe az üzembe helyezést követő 60. hónapig (5 év). Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 27 százaléka az igénybe vehető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében már csak a 14,5 százaléka.

Szakképzési hozzájárulás kedvezménye

2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapját csökkenteni lehet a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállaló után, amennyiben a vállalkozás szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesít. Az adókedvezmény új munkavállalónként legfeljebb 100 ezer forint adóalapig vehető igénybe a foglalkoztatás első két évében.

– A mikro-, kis és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása (GINOP-1.3.1-15), valamint a termelési kapacitásaik bővítése (GINOP-1.2.1-15) pályázaton a maximális 100 pontból 10, illetve 5 pluszpontot ér, ha a cég szabad vállalkozási zónában működik – mutatott rá Veres Ilona, a Goodwill Consulting Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezető helyettese. A kkv-k kapacitásbővítő beruházásait támogató (GINOP-1.2.2-15) pályázaton pedig kizárólag csak a szabad vállalkozási zónában működő kereskedő és szolgáltató vállalkozások indulhatnak, más régióból kizárólag a gyártók, feldolgozók jogosultak a támogatásra – tette hozzá a szakember, aki szerint a korábban megismert GINOP-menetrendből úgy tűnik, a jelenleg futó uniós költségvetési időszakban a hazai vállalkozásfejlesztési pályázatok főként a gyártással és feldolgozással foglalkozó vállalkozásokat támogatják.

Az, hogy a népszerű pályázati kiíráson a speciális övezetben tevékenykedő kereskedő és szolgáltató vállalkozások is indulhattak, mindenképpen növelte az idesorolt települések népszerűségét. Mint ahogyan az is, hogy az itt működő gyártó és feldolgozócégeknek akár 70 százalékos támogatási intenzitás is lehet a jutalmuk.

A Goodwill szakértőjének tapasztalatai szerint a pályázati kiírások megismerését követően egyszerre népszerűvé váltak a Pest megyéhez közeli Nógrád megye szabad vállalkozási zónába sorolt települései.

– A közép-magyarországi vállalkozások – részben a pályázati lehetőségek beszűkülése miatt – gőzerővel keresik az itt eladó vagy bérbe adó ingatlanokat. Sokan tervezik, hogy a kedvező támogatás kihasználása érdekében vidékre költöztetik a tevékenységüket, ott vesznek fel munkatársakat. Jóllehet a telephely-bejegyzést követően azonnal indulhatnak a már említett pályázati kiírásokon, a kiköltözők csak hosszú távon fogják a települések gazdasági életét pozitívan befolyásolni – vélekedett Veres Ilona.

És a nehézségek

Ezek a kistérségek többségükben nem véletlenül számítanak hátrányos helyzetűnek. Infrastruktúrájukat látva például sokszor balkáni állapotokkal szembesülnek az odaérkezők. A legszegényebb régiókban – jellemzően Kelet- és Dél-Magyarországon – elmarad a csatornázottság az országos átlagtól: sok helyütt az ötven százalékot sem éri el. Hasonlóan rossz a helyzet a vezetékes ivóvíz, a gázhálózat vagy az utak terén.

„A két szép szemünkért nem fognak minket választani”

Rendezett főtér, vár és kastély, barokk tűztorony: Szécsény mintha csak egy képeslapból lépett volna elő. A Rákóczi-szabadságharc idején itt tartották az országgyűlést, közel van Ipolytarnóc, ahol megkövült ősmaradványok várják a turistákat, és Hollókő, a festői szépségű műemlék falu. Az Ipoly és holtágai a horgászok és a vízi túrázók vagy csak pihenni vágyók Mekkája lehetne. De csak lehetne. A Szécsényi kistérség ugyanis az ország 35. legszegényebb területe: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk volt eladósodva, és mintegy tizedük otthonában nem volt fürdőszoba. A szegénységgel együtt jár a magas munkanélküliség. Az elmúlt években csak az önkormányzaton keresztül megvalósított közmunka volt az egyetlen igazi álláslehetőség. A város egyik legnagyobb reménye a szabad vállalkozási zóna státusz, igaz, az elmúlt hónapokban nem tapasztalták a vállalkozók rohamát.

– Egyelőre inkább csak érdeklődnek a befektetők. Van, aki kifejezetten szabad vállalkozási zónában szeretne letelepedni, más viszont tőlünk értesült a lehetőségről – mondta Stayer László, Szécsény polgármestere. – Amikor komoly szándékot érzünk, minden esetben olyan találkozót szervezünk, ahol az országgyűlési képviselőnk, a munkaügyi központ és a megyei fejlesztési ügynökség vezetői is részt vesznek, így a vállalkozó hivatalos és hiteles információhoz jut. Az áttörés azonban még várat magára, de nem rajtunk múlik. Tudomásul kell venni, hogy a piaci élet szereplői nem fognak a két szép szemünkért minket választani. A szabad vállalkozási zóna státusz adhat egy olyan pluszt, amely a foglalkoztatásnál, fejlesztésnél, eszközbeszerzésnél kompenzálhatja – legalábbis részben – mondjuk az autópálya hiányát.

Az Ormánság 220 kilométeres úthálózatának csak a fele rendelkezik burkolattal. A fővárostól 230 kilométerre lévő sellyei kistérséget öt óra alatt lehet vonattal megközelíteni, az alig több mint száz kilométerre fekvő Nógrád megyei Szécsénybe pedig három óra az út. A legtöbb kistelepülésen semmilyen szolgáltatás nincs, a postát mobilposta jelenti, nincsenek boltok, még kocsma se. Jellemzően kevés a helyi vállalkozás, így a lehetséges beszállítók vagy partnerek száma is limitált.

A helyben rendelkezésre álló munkaerő képzetlen: a 30 százalék feletti munkanélküliséggel küzdő kistérségekben az álláskeresők között csak elvétve akad szakmunkás vagy magasabban képzett. Aki fizetőképes keresletre vágyik, az sem itt találja meg a számítását. Az egy főre jutó jövedelem az országban itt a legalacsonyabb: az öt legszegényebb kistérségben a 2014-es adatok szerint havonta kevesebb, mint kilencvenezer forintból kell a helyieknek megélniük.

Véleményvezér