A 2018-ban átadásra kerülő házaknak ma még a hazai viszonylatban sci-finek tűnő épületenergetikai követelményeket kell teljesíteniük. Ezen szabályok betartásához lényegében olyan házat (lakást!) kell építeni, amely:
- a falai kiválóan szigeteltek, és modern nyílászárókkal felszerelt,
- az épület megújuló energiát is felhasznál, azaz rendelkezik - a hagyományos fűtésen felül - áramtermelő napelemmel, meleg vizet szolgáltató napkollektorral vagy hőszivattyúval, és
- az épületet hővisszanyerős szellőztető berendezéssel szerelik fel, azaz a fürdőszobában, konyhában egyszerű szellőztető szivattyút már nem lehet betervezni.
Ezek a beruházások a mindennapos üzemeltetésnél gyorsan visszahozzák az árukat, de a bekerülési áruk 20-50 százalékkal magasabb, mint egy eddig szokásosnak mondható lakótéré, azaz a támogatásból építendő beruházásoknál ez jelentkezik.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az építési engedélyeztetés egyszerűsödik, de a ház gépészeti, villamos tervezése komolyabb feladatot jelent, mivel a hagyományos, megszokott kazánok fűtésteljesítményéhez (ami ma általánosan 24 KW) nem kell külön fűtésterv, és a kazánok teljesítménye a fenti beruházások miatt csökkeni is fog a jövőben, de a tervezést nem lehet megspórolni. Egy épületben, amelyben a kazán mellett (2018-tól kötelezően) lesz megújuló energiát használó berendezés, pl. hőszivattyú, csak akkor működik megfelelően a rendszer, ha azt szakemberek megfelelően tervezik meg és hangolják össze
A szakemberek azt javasolják, hogy készüljenek általános tájékoztatók, amelyek a leendő építtetőket felkészítik az új előírásokra.
