A KSH adatai szerint a munkanélküliek száma 2016. szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest 76 ezerrel, 208 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent. A foglalkoztatottak száma 142 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest és elérte a 4 millió 414 ezret.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot ért el tavaly szeptember-novemberben, a 4,414 millió a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma minden ágazatban bővülést mutatott: a mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett. A vállalati felmérések szerint eközben a munkaerő-felvételi szándék kifejezetten erős maradt - tette hozzá. Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 152,6 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 16 ezerrel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma közel ötezerrel nőtt egy év alatt, ami lassulás az előző évekhez képest.
Az elemző szerint a foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. A foglalkoztatás ütemének növekedését fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte: a piacot kissé meglepte a kedvező adat, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ezzel szemben a vállalatok még találtak kellő számú szabad munkaerőt - mondta. A munkaerő iránti kereslet továbbra is emelkedik. Rövid távon arra számíthatunk, hogy tovább javulhatnak a mutatók, bár ennek lehetősége egyre szűkösebb a feszesebbé váló munkaerőpiac miatt. Ugyanakkor az alacsony aktivitási ráta arra enged következtetni, hogy továbbra is van kiaknázatlan tartalék a magyar munkaerőpiacon. A kérdés csak az, hogy milyen nehéz és mennyibe kerülne őket visszacsábítani a piacra. (Nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek a munkaerővel a Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint. Az idősek, nők, fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja mellett a hatékonyság növelése lehet a megoldás, mert sok helyen egyszerűen már nincs kit felvenni.)
Úgy vélte, távolabb tekintve egyrészt a 2017-re várható erős bérnyomás megnövelheti a munkavállalási hajlandóság mértékét, emelve az aktivitást, másrészt a béremelkedés jelentős vállalati költségvonzata akár elbocsátásokhoz is vezethet, főként a kevésbé hatékony vállalatok esetében. E két hatás eredőjének számszerűsítése azonban még korai lenne - tette hozzá.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szintén azt emelte ki, hogy újabb mélypontra esett a munkanélküliségi ráta. A tavalyi becsült 5,1 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát követően idén újabb mélypontra csökkenhet a mutató, átlagosan 4,3 százalék lehet. Hozzátette: a magyar gazdaság jelentős munkaerőtartalékkal rendelkezik, hiszen a 208 ezer munkanélküli, valamint a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer ember mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Az inaktívak száma 2,9 millió körül van a 15-74 év közötti népesség körében. Ahhoz, hogy ezek az emberek megjelenhessenek a munkaerőpiacon, hosszútávú gazdaságpolitikai válaszra lenne szükség - vélekedett. Az Erste Bank GDP növekedési előrejelzése idén 3,4 százalék, amit elsősorban a háztartások erősödő fogyasztása, másodsorban pedig az EU források felhasználásnak köszönhető beruházási aktivitás újbóli felfutása hajthat.
