„Magyarország 2013-tól egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedés irányába mozdult el, a növekedés átlaga két éve meghaladta az Európai Unió átlagot. Az idei első negyedévben ugyan nem voltak fényesek az adatok, de bízunk abban, hogy elérjük a kitűzött 2,4 százalékot” – mondta Marczinkó Zoltán István a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján. A kormánypárti politikus szerint a lassulás egyik oka az uniós pályázati források kiáramlásának visszaesése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi uniós ciklus kiírásaiból a harmadik negyedévben jelentős összegek áramlanak majd a gazdaságba. „Innentől a növekedési pálya lesz meghatározó” – vélekedett a helyettes államtitkár.
Az első négy hónapban az export 2,5, az import 1,4 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többletünk 400 millió euróval volt több mint tavaly. Közben csökken az államadósság is, 75 százalék körüli mértékre. "Folytatjuk az adócsökkentési pályát, a tegnap elfogadott adócsomagban az általános forgalmi adó csökkentésére került sor, ezáltal 55 milliárd forinttal több marad a magyar fogyasztóknál, valamint a cégek adminisztrációs terhei is csökkennek" - a helyettes államtitkár szerint.
A jövőre élő új adótörvényekről itt olvashatja összefoglalónkat!
Juttatások a mobilitásért
Gond van a munkaerőpiacon: egyes területeken munkaerőhiány tapasztalható, míg máshol magas a munkanélküliség. Ennek jelentős része a munkavállalói mobilitás szintjének alacsony volta. „Éppen ezen a helyzeten próbál segíteni a kormányzat a munkáltatók által adható, mobilitást támogató adómentes juttatások bevezetésével” – mondta Marczinkó Zoltán István.
A gazdasági növekedés motorjának az innovációt és az iparfejlesztést tartja a kormány, ennek a keretében fogadták el az Irinyi-tervet. Marczinkó szerint a következő években a gazdasági célkitűzéseket a munkát terhelő adók csökkentésével támogatja majd a kormányzat, ugyanakkor növelni tervezik a fogyasztást terhelő adókat. A gazdaság motorjainak szánt kkv-k támogatását továbbra is kiemelt projektként kezeli a kormányzat, az idén összesen 107 millió euró összegben kerül kiírásra uniós forrás a GINOP egyes prioritásában.
Még nagy a bizonytalanság
„A nagy válság után nagy bizonytalanság van, elég csak megnéznünk az amerikai elnökválasztást: az egyik jelölt a hagyományos amerikai establishmentet képviseli, illetve ott van Donald Trump, aki a semmiből jött, és az eddigi politikához képest teljesen új vonalat hirdet. Ott van a kínai növekedés kérdése, nagyon jelentős stabilitási kockázatok a kínai bankrendszerben. Az Európai Unióban is egyre erősödnek a kilépést támogató hangok a tagországokban – bár a legkínosabb a brit kilépés lenne. Viszont ha ők bent maradnak, az se lesz vidám” – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Akár bent maradnak ugyanis a britek az Unióban, akár nem, a 2020 utáni uniós pénzeket biztosan érinteni fogja a brit népszavazás utáni felállás, a legnagyobb negatív hatása ennek mindenképpen Lengyelországra és Magyarországra lehet. Nagy kérdés még, hogy milyen irányba fordul az EU fejlődése – megmarad-e a közös piac, a határok átjárhatósága. A tagállamok ugyanis a menekültválság hatására mindinkább a populista, szélsőséges megoldások felé fordulnak, amelyek viszont a határok átjárhatóságát, az egységes piacot fenyegetik.
Ugyanakkor az alacsony nyersanyagárak és az alacsony kamatkörnyezet is veszélyeket hordoz: Vértes András szerint sok, nyersanyag-kitermelésből élő ország bajba került az alacsony világpiaci árak miatt. Ugyanakkor nő az eladósodottság mértéke, is, az alacsony kamatszintek miatt most olcsónak tűnik a hitelfelvétel, de azt is számításba kellene venni, hogy a kamatok biztosan emelkedni fognak.
A fenntarthatóság és rugalmasság a trend
Pozitív példa ugyanakkor, hogy egyre több ország indult el a fenntarthatóság irányában: egyre több állam fektet be megújuló energiaforrásokba. 2030-ra nagy eséllyel sok országban már betiltják a robbanómotorral működő járműveket. Ez a trend feltartóztathatatlan, ha a gazdag országok közé akarunk tartozni nem hagyhatjuk ezeket figyelmen kívül. Ugyanakkor nőnek a jövedelmi különbségek. A népesség 2,5 ezreléke tartja kezében a világ teljes vagyonának felét. A munkaerőpiac gyors változásaira a hagyományos oktatási rendszerek nem tudják felkészíteni a fiatalokat, így a különbségek várhatóan még nagyobbak lesznek a jövőben.
Az angol nyelv és a digitális tudás alapkészségeknek fognak számítani, fontos lesz ugyanakkor a komplex problémák csapatban történő megoldásának képessége, a kritikai gondolkodás, kreativitás és az érzelmi intelligencia. „Mivel ezeket a magyar oktatás nem támogatja – sőt, egyes esetekben inkább tiltja, – nem várható, hogy a magyar vállalkozók és a munkavállalók versenyképessége jelentősen javuljon” – hangsúlyozta a gazdasági szakember.
Ami biztosan megvalósul
Számos piac teljesen átalakul: a digitális gazdaság térnyerésével komplett ágazatok kerülhetnek bajba. A megosztás gazdasága hagyományos iparágakat fenyeget és a jelenség visszaszoríthatatlan, ugyanakkor szabályozásra mindenképpen szükség van. Ugyanakkor összecsúsznak az ágazatok, az ipari termékek mellé szolgáltatást nyújtanak: a vevő számít, nem a termelés. A jövő világában az ágazati és vámtarifa besorolások érdektelenek, a termék funkciója a fontos, hogy ez találkozzon a vevő várakozásaival. Ezek a várakozások is változnak: hazánkban is megfigyelhető, hogy egyre inkább egyedül élnek a fogyasztók és nem szívesen mennek el vásárolni, amit lehet inkább az interneten keresztül szerzik be. Az online kereskedelem már most is hatalmas: az online kosárérték a négyszerese a kiskereskedelemben mérhetőnek, emiatt házhozszállítás óriási üzlet lesz.
