Ki és mit csinál a közösségi oldalakon?

Ahhoz, hogy cégünkkel eredményesen szólíthassuk meg a célközönségünket, nem árt, ha tudjuk, hogy melyik közösségi oldalon kik és milyen számban vannak jelen. Ebben segít a MédiaQ kutatása, amelyet Lévai Richárd közösségi marketing szakértő közölt.

Mindenki fent van a Facebook-on. Jelenleg 5,4 millió magyar használja aktívan a legnagyobb közösségi hálózatot a platform saját adatai szerint. Gyakorlatilag megállt a növekedés, ez a felhasználószám, azonban gyakorlatilag lefedi a jelenleg aktívan internetező magyarok számát.

Ezenkívül 1,1 millió magyar használja az Instagrammot, ami a Facebook tulajdonában van és 4,671 milliónyi magyar üzenget a régi Facebook chat-en, a Messengeren. Nem véletlen, hogy ennyire oda kell figyelni ennek az itt futtatható kampányokra és a platform a hirdetési lehetőségeire.

Az egész bolygón becélozhatjuk az ügyfelet

Hasznos célzást vezetett be a Facebook azoknak, akik egyszerre szeretnének több országban is hirdetést futtatni. Eddig egyesével kellett hozzáadni a különböző országokat, most viszont régiók, illetve kereskedelmi zónák is megjelentek a célzások között.

YouTube: 3,849 millió magyar mondta azt, hogy használják a YouTube-ot. Főleg a fiatalok néznek itt vicces videókat és hallgatnak zenéket.

Pinterest: 946 ezer magyar, többségében nők.

LinkedIn: 715 ezer magyar használja a szakmai alapon szerveződő közösségi hálózatot.

Twitter: 582 ezer magyar van regisztrálva, de csak a 2%-uk használja aktívan.

Snapchat: 493 ezer, 25 év alattiak első sorban

Whatsapp: 355 ezer, 15-30 közötti

Viber: 225 ezer, 30-40 közötti nők

Kicsi a #, de erős

A #hashtag jelecskével egyre gyakrabban találkozunk, első ránézésre komolytalannak tűnhet, éppen ezért sokan ódzkodnak is tőle, ám nem is hinnénk, micsoda marketing lehetőségeket rejt. Hogy mire is jó valójában, és hogy hogyan tudjuk a vállalkozásunk szempontjából a leghatékonyabban használni? Íme a válaszok.

Google+: 196 ezer magyar, inkább üzleti felhasználó. Valószínűleg azok vannak itt többségben, akik a keresőoptimalizálást akarják támogatni a Google saját platformjával, ami néhány éve még szép időket élt meg.

Foursquare: 143 ezer magyar, 20-40 évesek , utazáshoz használják

Meetup: 99 ezer, 25-35 éves techie-k

A hazai internethasználók mintegy napi 209 percet, azaz közel három és fél órát töltenek a világhálón. A legfőbb internetes tevékenységek listáján továbbra is vezet a közösségi oldalak látogatása, amit jellemzően mobil eszközökön végeznek a netezők.

Persze ez változik korosztályonként, de még az 50 feletti generáció is 120 percet van online, a Z generáció pedig 348 percet. Ennek 30,8%-át a Facebook teszi ki, 9,8%-át a YouTube, 8,5%-át valamilyen chat program (elsősorban nyilván Messenger), 6,3%-át az Instagram, 27%-át weboldalak böngészése, 13%-át e-mailezés.

Egyrészről azt látjuk, hogy a Facebook több időt visz el, mint a web. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy amikor mobilon kattintunk a Facebookon egy weboldalra, akkor a Facebook saját böngészője jön be (vagy Instant Cikk formátum), vagyis a weben töltött tényleges idő valószínűleg több a mértnél.

A másik amit érdemes végiggondolni, hogy nem mindegy, milyen korosztály a célcsoportunk. A Z generáció kétszer annyi időt tölt el valamilyen chat programban, mint e-mailezéssel. Náluk ráadásul kisebb a Messenger aránya. Az Y-generációnál (20-35) a chat és az e-mail közel van egymáshoz, de még mindig a chat vezet, az X-nél (36-49) azonban egyértelműen az e-mail dominál, a Baby Boomereknél (50-69) pedig alig van chat.

Digitális darwinizmus: aki lemarad, kimarad

A magyar cégvezetők radikális változásokat várnak a digitalizáció hatására, de a legújabb technológiák átvételében még nem jeleskednek, például csak a hazai vállalatok alig fele alkalmazza a big data analitikát – derült ki a GE legfrissebb kutatásából.