Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 407 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2020. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a tavaszi mélyponthoz viszonyítva javult, 2020 áprilisához képest a Negyedéves Konjunktúramutató -18-ról -6 pontra emelkedett (lásd 1. ábra). A 2010-ben megkezdett felmérés történetében az előző negyedévben fordult elő először, hogy negatív tartományba került a mutató, ami az emelkedés ellenére továbbra is fennáll.

Az áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatják. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 41 pontos szinten áll, amely 11 ponttal alacsonyabb az előző negyedévben tapasztalt értéknél. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése az áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző adathoz képest ismét egyöntetűbbé vált, azaz a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben érzékelhetően csökkent.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+5 pont), az építőipari cégek körében +2, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében -6 pont, míg a feldolgozóipari cégek körében (-9 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a szolgáltató vállalatok esetében 15, a feldolgozóiparban 14, a kereskedelmi cégek körében 7, az építőiparban pedig 3 pontos emelkedés tapasztalható.

A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:

• jelenlegi/várható üzleti helyzet;
• jelenlegi/várható jövedelmezőség;
• beruházási aktivitás várható alakulása;
• jelenlegi rendelésállomány;
• elmúlt féléves/várható termelési szint;
• létszám várható változása;
• kapacitáskihasználás várható alakulása.

Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői – az elmúlt időszak termelési szintjének kivételével – rendre lényegesen optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2020. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű javulás a várható jövedelmezőség, illetve a kapacitáskihasználtság várható szintjére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest viszont – a kapacitáskihasználtság várható szintje kivételével, amely esetében a mutató értéke lényegében megegyezik egy évvel ezelőtti szintjével – minden mutató tekintetében lényegesen negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2019 júliusában. Megállapítható, hogy a legnagyobb mértékben az elmúlt féléves és a várható termelési szint megítélése romlott az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.

A 2020. júliusi adatok alapján a várható kapacitáskihasználás, illetve a létszámvárakozások tekintetében a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva, a várható jövedelmezőség megítélése pedig azonos a vállalatméret szerinti két kategóriában. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások helyzetértékelése pozitívabb a jelenlegi és a várható üzleti helyzet, a jelenlegi jövedelmezőség, a jelenlegi rendelésállomány, a várható beruházási aktivitás, az elmúlt félév termelési szintje, valamint a várható termelési szint tekintetében.

Jelentősebb különbség a várható kapacitáskihasználás, az elmúlt és a következő időszak termelési szintje, a várható beruházási aktivitás, illetve a jelenlegi jövedelmezőség esetében tapasztalható (3–7. ábra). A 250 fő feletti nagyvállalatok tehát általában negatívabban látják jelenlegi pozícióikat, azonban a kapacitáskihasználtság alakulására vonatkozó várakozásaik számottevően optimistábbak a kis- és középvállalkozásokhoz képest. Összességében azonban áprilishoz viszonyítva a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások körében egyaránt számottevően növekedett a legtöbb vizsgált mutató értéke, egyedül az elmúlt időszak termelési szintje – összefüggésben a koronavírus-járvány korlátozása érdekében bevezetett intézkedések gazdasági hatásaival – mutat mindkét kategóriában számottevő csökkenést az előző adatfelvételhez képest.