Mintegy kétezer-ötszáz privatizálandó vállalkozás adatait sorolja fel február végén a Szerb Privatizációs Ügynökség honlapja. Ebből még 625-öt lehetett megvásárolni, a többi már gazdára talált. Szerbiában az elmúlt hat évben 2,8 milliárd euró értékű privatizáció zajlott le, és idén is számos állami tulajdonban lévő vállalatot értékesít a szerb kormány. Vesna Dzinic, a Szerb Privatizációs Ügynökség igazgatója erről akkor beszélt, amikor Budapesten bemutatta a szerb privatizációs eljárások jogi kereteit, valamint azokat a fontosabb társadalmi tulajdonban lévő társaságokat, amelyekre a szerb állam idén privatizációs pályázatot írt ki.
Széles a választék
Érdemes gyorsan lépniük azoknak, akik érdeklődnek az új befektetési lehetőségek iránt, mert Szerbiában céltudatos, gyors lefolyású privatizáció várható, hívta fel a figyelmet Süveges-Szabó László, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) üzletfejlesztési igazgatója. Az aktív üzleti jelenlétet Szerbia fejlődő gazdasága, a magyarországinál alacsonyabb bér- és járulékköltségek és a kedvező adópolitika is indokolja. Az igazgató elmondta, hogy mindezek már számos vállalkozást - a családiaktól a multinacionális cégekig - vonzottak ide. Az elmúlt három évben mintegy félmilliárd forint értékben valósultak meg magyar beruházások Szerbiában.
A szerb privatizációban a gazdaság szinte valamennyi ága érintett, többek között a mezőgazdasági gépgyártás, a könyvkiadás, a mélyépítés, az állattenyésztés, de ruhagyár, autóbusz-közlekedési vállalat, szállodák, éttermek is szerepelnek a listán. A megvételre kínált mintegy négyezer cég között egyaránt találhatók kicsik és komoly stratégiai ingatlannal rendelkező termelővállalatok.
A magyar vállalatok itthon is sikeresebbek, ha nemzetközi befektetéseik is vannak, ezért is kedvező, hogy Szerbia szívesen veszi magyar cégek részvételét a privatizációban - mondta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára az ITD Hungary privatizációs fórumán. Garamhegyi Ábel azt is megjegyezte, hogy az elmúlt évek pozitív szemléletváltását követően jelenleg a magyar vállalatok a legnagyobb tőkebefektetők a balkáni térségben.
A tőkekiáramlásnak más okai is lehetnek. A hazai kormányzati adóreform-törekvések ellenére a még mindig jelentős hazai adóterhek mellett Magyarország továbbra is hátrányban van a balkáni régiós versenytársakkal szemben. A tartósan kedvezőtlen hazai adójogi környezetben a déli régiókban is megismétlődhet az a folyamat, melynek során korábban magyar vállalkozások települtek át Szlovákiába - vélte Gerendy Zoltán, a BDO Forte pénzügyi tanácsadó ügyvezető partnere.
Teljes cikk a Piac és Profit magazin áprilisi számában olvasható.
