Mintegy öt-hat évvel ezelőtt akkor beszéltünk startupról, ha egy vállalkozás még éppen csak megjelent a piacon, és sokkal inkább a tevékenységéhez szükséges tőke megszerzésén, lehetséges befektetők felkutatásán dolgozott, mintsem részvényei tőzsdei bevezetésének forgatókönyvét írta volna. Napjainkban azonban már nem ritka, ha egy tőzsdén jelen lévő cég is beszáll egy startupoknak meghirdetett versenybe, hiszen a fogalom jócskán megváltozott: minden cég startup, ami igazán trendi és innovatív – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
Magyar példaként mindenképpen meg kell említenünk a világhírű Prezit, de a Netpincér vagy a szoftverfejlesztőket a programozási hibák hatékony kijavításában segítő programjával nemzetközi elismerést kivívott Samebug is méltó képviselője e körnek.
Lényegében – mai fogalmaink szerint – startupnak nevezhetjük a Google-t is, bár az ő indulásukkor e kifejezés még sokkal inkább megfelelt a „nyeretlen kétéves” kategóriának, mintsem a „rendkívül innovatív” jelzőnek.
Annak a cégnek, amely meg akarja vetni a lábát a „startuppiacon”, létszükséglet az alkalmazkodóképesség, az, hogy időben megértse a piac változását, és képes legyen ehhez igazodva azonnal megváltoztatni a termékfejlesztés irányát, az alkalmazott technológiát. Ezen elvárásból adódnak adózási, számviteli sajátosságaik is
Létezik startupszámvitel és -adózás?
Igaz, szépen gyarapodik a magyar startupvállalkozások tábora, de számukra sincs külön, csakis az ő számukra írt számviteli törvény vagy speciális társasági adószabályok. Esetükben azonban sok olyan kérdés bír jelentőséggel, amelyek más, „konzervatív” vállalkozásoknál jó eséllyel soha nem merülnének fel.
Így például a nemzetközi piacon is versenyképes vállalkozások különféle szabadalmakkal rendelkeznek, jelentős – gyakran külső, ráadásul nemritkán külföldi befektetőtől származó – összegeket fordítanak kutatás-fejlesztésre (ez szükségessé teszi az e területekhez kapcsolódó számviteli-adózási szabályok ismeretét is).
Munkavállalóik magasan képzettek – ezért az „átlagos” cégeknél magasabb bérköltségekkel kell számolniuk. (Ezért is jó hír e cégek tulajdonosainak, hogy várhatóan még az ősszel tárgyalja majd az Országgyűlés azt az adó- és adminisztrációs tehercsökkentő csomagot, amely – többek közt – a startupvállalkozások bérjárulékait faragja le, illetve számos, az e cégekbe befektető cégeket érintő könnyítést tartalmaz.) Ráadásul el kell igazodniuk más országok adó- és gazdasági jogi, számviteli szabályai közt is.
Ezért célszerű olyan könyvelőt választaniuk, aki
a magyar számvitel mellett a nemzetközi standardokat (IFRS vagy US GAAP) is ismeri,
legalább középfokú angolnyelv-tudással rendelkezik, hogy a magyarul nem beszélő üzleti partnerekkel, illetve azok könyvelőivel, adótanácsadóival is tudjon tárgyalni szakmai kérdésekben,
nemzetközi adózási kérdésekben is eligazodik, illetve
jól együttműködik a cég jogtanácsosával, adótanácsadójával, könyvvizsgálójával.
Itt olvashatja a kritériumokat, hogyan válassza ki könyvelőjét!
A startupcégek tevékenységük finanszírozásához hazai és európai uniós forrásokat vehetnek igénybe. A pályázati pénzekkel azonban el is kell számolniuk, amiben óriási segítséget jelent a számviteli rendszer célszerű kialakítása.
Néhány gyakorlati tipp
Az Szt. 160. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalkozó döntésének megfelelően használható a 6-7. számlaosztály, azaz alkalmazását a törvény nem írja elő kötelező jelleggel. Jellemzően a mezőgazdasági vállalkozások élnek e lehetőséggel, de – például – a szolgáltatói szektorban nem igazán népszerű ez az elszámolási forma.
Pedig e számlaosztályok használatával a vezetői döntéseket is megbízhatóan megalapozó információk biztosíthatóak, lehetővé válik a vállalkozáson belüli egységek (speciálisan egy új fejlesztés, gyártási eljárás) elszámoltatása, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítása.
Ennek előnyeit egy intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet végző, termékszerkezetének gyors átalakítására gyakorta kényszerülő startupvállalkozás vezetősége, tulajdonosai biztosan értékelni fogják, de más vállalkozás is sokat profitálhat belőle (gondoljunk csak a fent említett pályázati elvárásokra vagy az aktivált saját teljesítmények előírt elkülönítésére).
A vállalkozó hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a költséghelyeken felmerült költségeket, továbbá az általános költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályában, másodlagosan a 6-7. számlaosztályokban, vagy elsődlegesen a 6-7., és másodlagosan az 5. számlaosztályban számolja el.
A költségelszámolás szabályozásánál a vállalkozó termelési, szervezeti, gyártási adottságait és sajátosságait, valamint az önköltségszámítás, a költséggazdálkodás és a vállalkozáson belüli önálló elszámolás követelményeit kell figyelembe venni.
