Gyakoroljunk önkontrollt és osszuk be az időnket!
Alapvetően a következetes, erős belső kontrollal rendelkező embereknek javasolt a távmunka, olyanoknak, akiket nem zavar a sok egyedül töltött óra. Fontos, hogy elkülönítsünk idősávokat kizárólag a munkavégzés céljára, ilyenkor legfeljebb csak jegyzeteket készítsünk az egyéb tennivalókról. A kikapcsolódást jelentő tevékenységeket, pl. a bevásárlást, teregetést vagy a közösségi oldalak figyelését akkorra időzítsük, amikor amúgy is megszakítanánk a munkát pihenés céljából.
Vessük be a technológiát!
Az interneten számos alkalmazást találunk, ami segíthet a hatékony munkavégzésben, akár úgy is, hogy bizonyos oldalakra korlátozza a hozzáférésünket egy adott időtartamon belül. Szerencsére már az e-mailen túl is számos lehetőség áll rendelkezésünkre a kollégákkal való kapcsolattartáshoz (felhőalapú felületek, instant messaging stb.). Ideális esetben egyezzünk meg a munkaadónkkal, hogy milyen felületeket használunk, így a munkánk ellenőrizhetősége is sokkal egyszerűbbé és akkurátusabbá válhat.
Nagymértékben függ a konkrét tevékenységi körtől, hogy hány nap otthoni munka tekinthető ideálisnak. „Általánosságban kijelenthető, hogy legalább heti egy-két napot érdemes az irodában tölteni, ezeket a napokat pedig feltétlenül tervezzük meg előre, és egyeztessük a kollégáinkkal. Ez azért is fontos, hogy nyugodtan és hatékonyabban tudjunk önállóan is továbbhaladni, és a vezető számára is láthatóvá váljon a munkavégzés folyamatossága” – hangsúlyozta Répáczki Rita.
Alakítsuk ki az ideális otthoni dolgozósarkot!
Mindenképp különítsünk el lakásunkban egy kifejezetten munkavégzésre szánt sarkot vagy helyiséget! Gondoljuk végig, hogy milyen tevékenységet folytatunk majd az adott térben, illetve kell-e kollégák vagy ügyfelek érkezésére számítanunk. Ahhoz, hogy zavartalanul dolgozhassunk, elengedhetetlen bizonyos eszközök beszerzése, sőt, egyes munkahelyek szigorú munkavédelmi elvárásokhoz kötik az otthoni munkát. Lényeges a jó megvilágítás, a napfény. Amennyiben van rá lehetőségünk, nem árt, ha a fal színét is végiggondoljuk. Fontos, hogy a dolgozósarokban kevés figyelmet elterelő inger legyen, és lehetőleg csak a munkához kapcsolódó eszközök vegyenek minket körbe.
Mindig hangolódjunk rá a munkára!
A munka és magánélet elkülönítése nemcsak fizikai értelemben vett határokról szól, hanem arról is, hogy az ember a pihenőidőtől eltérő, munkaképes állapotba hozza magát. Ugyan sok szempontból kényelmesebb otthonról dolgozni, kevesen tudnak pizsamában ülve igazán jól koncentrálni adott napi feladataikra anélkül, hogy ez később a szabadidő kárára ne váljon. Éppen ezért adjuk meg a módját, és mind mentálisan, mind fizikailag készüljünk fel a munkavégzésre, csakúgy mintha a munkahelyünkre mennénk be!
