Kezdő weboldal készítőként én is elkövettem azt a hibát, hogy nem mértem a honlapom látogatottságát. Örültem annak, hogy kész van a honlap, és a nagy örömben elfelejtettem azt, hogy a honlap nem azért készült, hogy én örüljek neki!
A dolog akkor kezdett gyanús lenni, mikor olyan hirdetést helyeztem el az oldalamon, ami akkor fizet csak ha kattintanak rá. Mikor heteken át egy fillért sem kerestem, gondoltam utána nézek a sikertelenség okának. Feltettem tehát az oldalamra egy statisztikai programot.
Az első eredmények sokkoltak: a honlapomat alig látogatta valaki! Naponta jó esetben egy-két látogatóm volt! Akkor még nem tudtam, hogy egy honlap éveken át kint lehet az interneten anélkül, hogy bárki is meglátogatná.
Mivel az interneten több millióan böngésznek, azt gondoltam, hogy majd valahogy az emberek az én oldalamra is felkerülnek. Komoly sokként ért, hogy ez nem így van.
Persze elkezdtem törni a fejem azon, hogyan érhetném el, hogy a honlapomnak látogatói legyenek. Ennek felderítésében maga a statisztikai program volt segítségemre.
A komolyabb statisztikai programok ugyanis nem csak azt mérik, hogy hányan fordultak meg egy honlapon. A Google Analytics például a következő szempontokat figyeli:
- Ki az aki közvetlenül jött a honlapodra, vagyis beírta a böngészőbe a honlapod nevét. Ők azok, aki nem egy linkre kattintva jutnak a honlapodra, hanem vagy ismerik azt, vagy pl. egy reklámban, egy szórólapon, egy névjegykártyán találkoztak vele.
- Milyen oldalakról jöttek át a honlapodra. A weboldalakon linkek mutatnak más weblapokra. Ezeket a linkek lehetnek fizetett hirdetések, de a honlap készítője felrakhatja azért is, mert a belinkelt oldal érdekes, kapcsolódik az ő honlapjának tartalmához.
- Kik érkeztek az oldaladra valamilyen keresőprogram segítségével. Magyarországon az emberek 99 százaléka a Google keresőt használja, így ha a Google „megtalálja" az oldalad, automatikusan érkezhetnek látogatóid. A rossz hír az, hogy a Google nem találja meg automatikusan az oldalakat. A jó hír, hogy nem túl bonyolult a „nagy keresőt" a honlapodra vezetni. Elég ha egy-két már bejáratott honlapról linkeket irányítasz rá.
- Honnan érkeztek a látogatóid. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik városban, melyik országban vannak a látogatóid. Ha például szentendrei padlócsiszoló vagy, akkor semmi értelme, ha valaki Vas megyéből, vagy mondjuk Nigériából talál meg.
- A jó statisztika képes megkülönböztetni a visszatérő és az új látogatókat.
- Egy jó statisztika megmondja, hogy a látogatóid milyen operációs rendszert (Windows, Mac, Linux), milyen böngészőt (Firefox, Explorer, Opera, Safari, Chrome), és milyen képernyő felbontást használnak. Ezt figyelembe kell venned, ha azt akarod, hogy a honlapod megfeleljen a látogatóid elvárásainak.
- Talán a legfontosabb: egy jó statisztika megmondja, hogy a látogatóid mennyi időt töltöttek el a honlapodon, és milyen oldalakat néztek meg rajta.
Ez azért nagyon lényeges, mert sokan néhány másodpercen belül elhagyják a honlapod. Az interneten szörfölők ugyanis rendkívül gyorsan hoznak döntéseket. Ha a honlapod nem érdekli a látogatódat, akkor egy-két másodperc alatt otthagyja azt. Ezt nevezi a szakzsargon lepattanásnak (angolul: bounce). Az internetes statisztikák és a Google fogalomtárában akkor számít valaki „lepattant" ügyfélnek, ha 5 másodpercnél kevesebb időt tölt el egy oldalon. Mérésére a lepattanási arány (angolul: bounce rate) szolgál.
A sorozat folytatódik, az első cikket itt olvashatja.
