Jognyilatkozatnak tekintünk minden olyan nyilatkozatot, amely valamilyen joghatás, jogkövetkezmény kiváltására irányul. Tehát ezek olyan nyilatkozatok, amelyekkel a nyilatkozatot tevő személy vagy egy másik fél jogot szerez, kötelezettséget vállal vagy ezekről lemond, ezektől szabadul – magyarázza a fogalmakat a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Jognyilatkozat tehető szóban vagy írásban, de akár ráutaló magatartás is alkalmas lehet joghatás kiváltására.
Számtalan típusú jognyilatkozat tehető, amelyek egy része egyoldalú, más része két- vagy többoldalú. Egyoldalú jognyilatkozat például egy szerződés felmondása vagy a végrendelet. A két- vagy többoldalú jognyilatkozat tipikus példája a szerződés.
Jognyilatkozat pótlása bírósági ítélettel
Előfordulhat, hogy valaki visszaél az őt egyébként megillető jogosultsággal. Visszaélésről akkor beszélhetünk, ha a jog gyakorlása kifejezetten ellentmond az adott jogosultság általános rendeltetésének. A visszaélésszerű joggyakorlás egyik formája, ha valaki megtagadja annak a jognyilatkozatnak a megtételét, amelyet jogszabály kíván meg.
Ha valaki megtagadja a jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtételét, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén a bíróság ítéletével pótolhatja a hiányzó jognyilatkozatot. Például ilyen jogszabály által megkívánt nyilatkozat a közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostárs hozzájárulása a másik tulajdonostárs építkezéséhez. A bíróság a jognyilatkozatot akkor pótolja, ha a nyilatkozat megtagadása nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, és az emiatt előállt érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
A jognyilatkozat bíróság általi pótlásának másik esete, ha valaki szerződésben vállalta a
Szerződés bíróság általi létrehozása
A jognyilatkozat bíróság általi pótlásától meg kell különböztetni azt az esetet, ha a bíróság hozza létre magát a szerződést. Ebben az esetben nem egyoldalú nyilatkozatot pótol a bíróság, hanem az ítéletében két- vagy többoldalú megállapodást hoz létre, amelynek lényeges tartalmát is meghatározza.
Bizonyos esetekben a törvény kimondottan előír szerződéskötési kötelezettséget, például a közüzemi szolgáltatók szerződései vagy kötelező biztosítás esetében. Törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség esetén, ha a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja.
A bíróság által létrehozott szerződés másik, gyakrabban előforduló esete, ha a felek előszerződésben arra vállaltak kötelezettséget, hogy egymással későbbi időpontban szerződést kötnek. Ha a felek az előszerződésben a később megkötendő végleges szerződés lényeges feltételeiben megállapodtak, de ennek ellenére az egyik fél a szerződést nem hajlandó megkötni, akkor a másik fél kérelmére a bíróság hozza létre a szerződést.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd
