hirdetés

Hogyan hatott a járvány a vállalkozások működésére? Cégvezetők árulták el

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások válságkezelő intézkedései és árbevételének változása szempontjából friss elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
hirdetés

Áprilisban a cégvezetők 19 százaléka egyáltalán nem tapasztalt a koronavírus-járványnak betudható negatív hatásokat, legalább egy negatív tényezőt 81 százalékuk nevezett meg – ez utóbbi jelentősen alacsonyabb arány a 2020. októberi 92 százaléknál és a 2020. áprilisi 93 százaléknál. Továbbra is a csökkenő keresletet (34 százalék) és az otthoni munkavégzés kivitelezhetetlenségét (32 százalék) jelölték meg legtöbbször a válaszadók negatív hatásként, de mindkettő negatív tényező jelentősen veszített a súlyából a legutóbbi két adatfelvétel óta.

Létszámkategóriák, ágazatok, exporttevékenység és tulajdonszerkezet alapján vizsgálva a járvány hazai vállalkozásokra gyakorolt hatásait, megállapítható, hogy a szükséges munkaerő hiánya, a csökkenő export és a megrendelés-állomány külföldi anyavállalat általi csökkentése elsősorban az 50 fő feletti, az ipari, az exporttevékenységet végző és a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégeket sújtotta, míg a csökkenő kereslet, az otthoni munkavégzés, a rendezvények betiltása/rövidített nyitva tartás, valamint a teljes leállás az 50 fő alatti, a kereskedelmi és a szolgáltatás területén működő, az exporttevékenységet nem végző, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozásokat érintette leginkább hátrányosan. Az építőipari cégek 34 százaléka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tapasztalt negatív hatásokat.

A koronavírus-járvány negatív hatásai a hazai vállalkozások működésére 2021 áprilisában, 2020 októberében és 2020 áprilisában, N2021.április=2621, N2020.október=3142, N2020.április=2881

A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt azonban 2021 áprilisában az előző adatfelvételektől eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követi.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott válságkezelési eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (55 százalék), a beruházások lassítása és halasztása (35 százalék), az új termékek, szolgáltatások bevezetése (33 százalék), a beszállítóktól való függőség csökkentése (30 százalék), valamint a hosszú távú terv készítése, a stratégia módosítása (30 százalék).

Válságkezelő eszközök alkalmazása a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira a hazai vállalkozások körében 2021 áprilisában

A piaci pozíciók átalakítását célzó válságkezelő intézkedések (beszállítóktól való függőség csökkentése, új termékek és szolgáltatások bevezetése, új értékesítési módszerek, új profil) adatfelvételről adatfelvételre egyre jelentősebb súlyt kaptak – ez azt jelzi, hogy a vállalkozások már nem csupán a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedésekben gondolkodnak (mint a járvány kezdeti időszakában), hanem hosszabb távú stratégia mentén is megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez.

Hosszú távú stratégia módosítása és az ehhez kapcsolódó további válságkezelő eszközök alkalmazása a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira a hazai vállalkozások körében, 2020 áprilisától 2021 áprilisáig

Árbevétellel kapcsolatos várakozások

A vállalkozások közel fele arról számolt be, hogy a 2020-as árbevétele alacsonyabb volt, mint az előző évi, kicsit kevesebb, mint egyötödük esetében nem változott és bő harmaduk pedig a 2019-esnél nagyobb árbevételt könyvelhetett el 2020-ban. Azok a vállalkozások, amelyek éves árbevétele csökkent 2019-hez képest, átlagosan 29 százalékos csökkenést tapasztaltak.

A legnagyobb arányban a 100 milliónál kisebb éves árbevételű, a 10 fő alatti, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonú, valamint a döntően exportáló vállalatok számoltak be arról, hogy 2020-as árbevételük valamilyen mértékben csökkent.

Vállalkozás árbevételének alakulása 2020-ban, 2019-hez képest, százalék (N=2458)

A visszaesés mértéke ugyanakkor nem minden esetben a leginkább érintett vállalati kategóriákban volt a legmagasabb: ha a visszaesést elkönyvelő cégek körében vizsgáljuk az árbevétel-csökkenés mértékét, látható, hogy a kisebb, hazai, nem exportáló cégeket érte súlyosabb visszaesés 2019-hez viszonyítva. Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű csökkenést könyveltek el a 10 fő alatti vállalkozások (átlagosan 43 százalék), a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek (átlagosan 36 százalék), az exporttevékenységet nem folytatók (átlagosan 35 százalék), valamint az 50 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások (átlagosan 43 százalék).

2020-as éves árbevétel csökkenésének mértéke 2019-hez képest, azon vállalkozások körében, amelyek árbevétele csökkent, százalékok átlaga

Elemszám (N) Átlag
Teljes minta 995 29
10 fő alatt 560 43
10–49 fő között 237 27
50–249 fő között 145 23
250 fő felett 53* 22
ipar 239 22
építőipar 88* 27
kereskedelem 174 28
egyéb szolgáltatás 488 36
tisztán hazai tulajdon 878 31
külföldi (rész)tulajdon 94* 23
nem exportál 694 35
részben exportál 141 19
döntően exportál 126 23
50 millió alatt 442 43
51–100 millió 88* 36
101–200 millió 75* 32
201–500 millió 111 25
501 millió–1 milliárd 76* 24
1–2 milliárd 45** 28
2–5 milliárd 69* 24
5 milliárd felett 65* 21
A 2021-es évre vonatkozóan a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 46 százalékuk arra számít, hogy 2020-hoz képest 2021-ben vállalkozása éves árbevétele nőni fog. A cégek által várt árbevétel növekedés átlagos mértéke azon vállalkozások körében, amelyek növekedésre számítanak, 17 százalék.
hirdetés

Véleményvezér

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 
Magyarországon bezuhant a születéskor várható élettartam

Magyarországon bezuhant a születéskor várható élettartam

Megdöbbentően mélyre, 11 évvel ezelőtti szintre süllyedt Magyarországon a várható élettartam.
Gellert kapott Orbán Viktor golyója, amivel lábon lőtte magát Európa

Gellert kapott Orbán Viktor golyója, amivel lábon lőtte magát Európa

Orbán Viktor szeptemberben úgy vélte, visszafelé sültek el a szankciók, lábon lőtte magát Európa. A háború végét ma sem látjuk, de a számlák az egekbe szöktek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo