Bár az idei hónapban több volt a munkanap is, ez az adat így is kiugró. A magas forgalom hátterében nemcsak a megnövekedett kereslet, hanem az ugyancsak megnövekedett kínálat áll, amelyet egyrészt a forintosítást követő eladási hullám, másrészt a CSOK miatt új lakásba vágyók értékesítési kedve erősített. Összességében az idei első két hónap egyelőre 5% többletet mutat a tavalyihoz képest, de a valódi piaci folyamatok hatásai majd a következő hónapokban mutatkozhatnak meg.
Februárban a paneleket az ország keleti felében 145-, nyugaton 175 ezer Ft/m2 áron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 276, Budán 315 ezerért vették. A téglaépítésű lakásért vidéken 197 ezer Ft-ot adtak a vásárlók, Pesten 336 ezret, Budán 448-at, a Belvárosban pedig 553 ezer Forintot négyzetméterenként. Az utóbbi lokációban az átlagos vásárlási érték közel 34 millió Ft volt és alig több, mint 2 hónap alatt keltek el átlagban a lakások.
A népszerűségi rangsor tetején továbbra is a XIII. kerület áll, amely a Budapesten vásárolni szándékozók 18%-át érdekli, mint szóba jöhető célpont. Nem sokkal maradnak el a XIV. és Budán a XI. kerületek sem. A belvárosban a VI. és VII. kerületek szintén népszerűek, a potenciális vevők 15%-a ezt a két lokációt is megjelöli.
Alacsony volt februárban mind az árcsökkentés, mind a vevői alku mértéke. A családi házak esetében is 2-3%-ot kellett csupán az eredetileg elképzelt árból lefaragni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse, akik Budapesten csupán 4-, vidéken pedig 8%-ot tudtak átlagosan alkudni. A lakások esetében még alacsonyabbak ezek az értékek, kb .1%-nyi árkorrekció után már érkeztek a potenciális vásárlók. Az átlagos alku ezekre a fővárosi panelek esetén csupán 2% volt, a többi esetben is mindössze átlag 4%.
A fővárost még mindig a befektetők utalják. A megvalósult adás-vételek 41%-ában nyilatkoztak úgy a vásárlók, hogy e célból vesznek lakást. Átlagosan 23,8 milliót költöttek ingatlanra. Őket követik az első lakásukat vásárlók és a nagyobba költözők. Vidéken a vevők közel harmada nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba költözött. Átlag 17 millió Forintért vásároltak 102 négyzetméteres ingatlanokat. A vásárlók negyede volt befektető, akik 11,9 millió Ft értékben vettek 63 m2 körüli lakásokat. Az elsőlakás vásárlók a forgalom 22%-át tették ki.
A budapesti eladók 38%-a szerint azért vált meg lakásától, mert nagyobbat szeretne vásárolni. Átlag 54 négyzetméteres ingatlanjukat értékesítették 22 millió Forint felett. Az eladók negyede viszont éppen kisebbet keres, ők 111 m2-es ingatlanokat adtak el átlagosan 30,4 milliós értéken. Örökölt ingatlant ugyanitt az eladók 15%-a értékesített. Vidéken viszont minden harmadik eladott ingatlan örökség volt. Az örökösök átlag 9,2 milliós áron váltak meg ezektől az ingatlanoktól. Közel ugyanekkora arányt képviseltek a nagyobb lakásba vágyó eladók, akik 12 milliós átlagos áron váltak meg 63 m2 körüli lakásaiktól. Minden ötödik eladó szeretne kisebb lakásba költözni, 112 m2-es ingatlanokat adtak el 17,6 milliós átlagáron.
