Kép: SXC

Viszonylag új lehetőség a magáncsőd intézménye a magyar jogrendben. A 2015. szeptemberben életbe lépett intézmény ugyan kedvezőbb, mint a bírósági végrehajtás, azonban sok feltételt támaszt az adóssal szemben. Magáncsődeljárás csak akkor indítható, ha az eljárást kérelmező adósnak, adóstársnak nincs adótartozása, vagy fizetési könnyítést kapott. Az igazolást, amelyet bármelyik megyei/fővárosi adóigazgatóság ügyfélszolgálatától igényelni lehet, csatolni kell a magáncsődeljárást kezdeményező kérelemhez. A magáncsődeljárás megindításának szándékára hivatkozva részletfizetést vagy fizetési halasztást lehet kérni az adóhatóságtól – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójából.

Az adóhatóság legfeljebb egy éves futamidőre engedélyezhet részletfizetést, a törlesztőrészletek havi összege pedig nem haladhatja meg a 200 ezer forintot. Így legfeljebb 2,4 millió forintnyi adó- és egyéb köztartozásra engedélyezhető részletfizetés. Fizetési halasztás esetén a kedvezmény futamideje ugyancsak legfeljebb 12 hónap lehet, de itt nincs a tartozás összegére vonatkozó korlátozás. Figyelembe kell azonban venni, hogy - az adós, adóstárs tartozásait együtt számítva - legfeljebb 60 millió forintos tartozás esetén lehet magáncsődeljárást kezdeményezni.

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adósnak folyamatosan teljesítenie kell adókötelezettségeit, valamint fizetnie a megállapodásban szereplő, hitelezői igényként bejelentett adótartozásokat is. Ha fizetési kötelezettségeinek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a NAV ezt közli a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, amely megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás sikertelenségét.

A bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezésének illetéke 30 ezer forint. Az adósnak ez esetben is folyamatosan teljesítenie kell adókötelezettségeit, ahogy az egyezségben szereplő, hitelezői igényként bejelentett adótartozásokat is. Ha az egyezség végrehajtásának tartama alatt - késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számítva - 300 ezer forintot meghaladó köztartozása keletkezett, és a késedelem mértéke meghaladja a 90 napot, az adóhatóság hitelezőként kezdeményezi a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetését, kivéve, ha a NAV részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett. Ezért a fizetési kedvezményt (részletfizetés, halasztás, mérséklés) célzó kérelem benyújtásakor ügyelni kell arra, hogy az a 90 napos késedelmi időben elbírálható legyen. Ha az adós vagy adóstárs súlyosan megszegi kötelezettségeit, ha az egyezség megkötését követően nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, az adóhatóság hitelezőként kezdeményezi az adósságtörlesztési eljárás megindítását a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

Bírósági adósságtörlesztési eljárás akkor indul, ha nem születik egyezség a bírósági adósságrendezési eljárásban, illetve az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Az adósságtörlesztési eljárás elrendelésétől az adósságtörlesztés jóváhagyásáig folyamatosan teljesíteni kell az időközben keletkező adófizetési kötelezettségeket és az adósságtörlesztési tervben lévő, hitelezői igényként bejelentett adótartozásokat. Az adóhatóság 300 ezer forint feletti, 90 napon túli késedelem esetén hitelezőként az adósságtörlesztési eljárás megszüntetését kezdeményezi, kivéve ha részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett.

A tájékoztató kitér arra is, ha az adós az adósságrendezési eljárás során ingó vagyontárgyakat, ingatlanokat, vagyoni jogokat értékesít, nem kell jövedelmet megállapítani a bevétel után, ha azt teljes egészében tartozásai megfizetésére fordítja, egyébként a bevétel és a tartozás megfizetésére fordított összeg különbözete számít jövedelemnek.

Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetében fizetési könnyítés engedélyezhető adósságrendezési eljárás során abban az esetben is, ha a fizetési nehézség felróható az adózónak, vagy annak elkerülésére nem megfelelően járt el. Az általános szabályokkal ellentétben engedélyezhető továbbá a fizetési könnyítés magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett helyi adóra és a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Emellett, ha az adóhatóság a fizetési könnyítést adósságrendezési eljárás miatt engedélyezte, a pótlékok kiszabását is mellőzni lehet.