Év végi zárás: ideje céltartalékot képezni!

Az év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni, amely a múltbéli vagy folyamatbeli ügyeletek fedezetéül szolgál.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Érdemes, sőt sokszor kell is céltartalékot képezni – Kép: Pixabay

Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A céltartalékok besorolása:

a várható kötelezettségekre,

a jövőbeni költségekre,

egyéb, ami lehet nem realizált árfolyamveszteség, más jogszabályok által előírt céltartalék.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek. A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék-képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította.

A leltár és ami mögötte van
Ismét itt a beszámoló készítésének szezonja! Ehhez kapcsolódóan egy sokszor rosszul értelmezett, vagy néha elfelejtett témát is érdemes átfutni: a számviteli törvény által előírt leltározást, azaz a mérleg leltárral való alátámasztását.
A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek miatt, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Tipikusan ide tartoznak a fenntartási, az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. Fontos kitétel, hogy a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető céltartalék.

A fenti két céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, továbbá a várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell megképezni. Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználási összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.

Erre ügyeljen, ha meglátogatja a könyvelőjét!
Számos változás lépett életbe január elsejével, amelyek sokban módosíthatják a vállalkozások adózását. Módosult a társasági adózás, számos kisadó , köztük a neta és a közműadó is.

Véleményvezér

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény 

A Fidesz állandóan riogat, migránsokkal, háborúval, Sorossal, most meg a gázárral.
Főhet szegény Orbán Viktor feje

Főhet szegény Orbán Viktor feje 

Ez ám a meglepetés, mégiscsak Putyin a háborúpárti.
Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint

Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint 

Újabb botrány, lesz-e felelős?
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo