Egy nemrég indult webáruház az email adatbázis gyűjtésnél azonban megfeledkeztek egy jelölőnégyzetről, mely azt a célt szolgálta volna, hogy a webáruházba regisztráló vásárlók egyúttal a hírlevélre is feliratkozzanak. Az adatvédelmi hatóság (NAIH) kiszúrta ezt a hibát és a hatósági eljárás során 400.000 forint bírságot tervezett kiszabni a jobb sorsra érdemes e-kereskedőre. A bírságot a kis cég "zokszó nélkül" befizette volna, azonban egy jogi szakértők felhívták  a figyelmüket arra, hogy a kis- és középvállalkozások első körben nem bírságolhatóak. Innentől a történet fordulatot vehetett volna. Azonban a NAIH nem értett egyet az állásponttal és kiszabta a bírságot. Egy, a Kúria előtt a napokban lezárult ügyben azonban nem állt meg a megbírságolt kkv  és megtámadta a NAIH határozatot. Így már egyértelmű: kis- és középvállalkozások esetében a NAIH első esetben előforduló jogsértés esetén nem szabhat ki bírságot, csak figyelmeztetést – hívta fel a figyelmet az ormosnet.hu, az Ormós Ügyvédi iroda szakmai oldala.

Ezzel a bíróság csak a már létező jogszabálynak szerzett érvényt: a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény egyik 2010-ben életben lépett módosítása értelmében ugyanis a kkv-kat  - a NAV kivételével – nem bírságolhatják meg első alkalommal elkövetett szabálysértésért a szakhatóságok. A törvény szerint a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni az első esetben akkor, ha a bírság alapját jelentő tény emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyeztet, illetve károsítja a környezetet.

A NAV ellen is lehet nyerni

Ma Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy az adóhatóság az első fokú határozatban kiszabott büntetést nagy valószínűséggel nem fogja megváltoztatni, így teljesen fölösleges az első határozattal szemben fellebbezést benyújtani. Ám ha valaki el akar jutni a bíróságig, akkor nincs más út. Első lépésként tovább kell menni másodfokra, és ha ott sem sikerül megnyerni az ügyet, akkor lehet a bírósághoz fordulni. Bírósági felülvizsgálati kérésére ugyanis csak a rendes jogorvoslati fórum kimerítését követően van mód. (A valóság ezzel szemben az, hogy a NAV is tévedhet!) Az adóellenőrzések kulcsmomentuma – és ezt ebben az országban mindenki kívülről fújja –, hogy az adóhatóságnak kell a tényállást feltárnia, és állítását, miszerint a jogszabályban előírtnál kevesebb adó lett megfizetve, bizonyítania. (Ennek ellenére az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait.)