2014. július 1-jétől a termékdíjtörvény lehetőséget ad termékdíjraktári engedélyek beszerzésére. A termékdíjraktár olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével üzemeltetett belföldi ingatlan, ahol a jogszabályban és a kapcsolódó kormányrendeletben leírt feltételek szerint környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető, kezelhető és tárolható. Ennek megfelelően megkülönböztetünk ipari és kereskedelmi termékdíjraktárat. A kereskedelmi termékdíjraktárat kizárólag a termékdíjköteles termékek kezelésére, állagmegóvására lehet használni. Érdemes tehát a társaságoknak a partnereikkel egyeztetni, hogy alkalmaznak-e termékdíjraktárat, kihasználva az ebben a lehetőségben rejlő előnyöket – írta Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adóüzletág-vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Tulajdonképpen a termékdíjraktár legnagyobb előnye az, hogy a jogszabályban előírt formai követelményeknek megfelelő nyilatkozattételt követően a környezetvédelmi termékdíjköteles termékek termékdíj nélküli áron tárolhatóak benne, és a nyilatkozattevő az a kereskedő is lehet, aki az értékesítési láncban korábban szerepel. Emellett ipari termékdíjraktár esetén a betároló kereskedő a korábban termékdíjjal növelt áron beszerzett termékek után ráadásul vissza is igényelheti a környezetvédelmi termékdíjat. A termékdíjraktáron belüli termékértékesítés termékdíjmentes.
Ez az új lehetőség lényegesen több mozgásteret adhat a feldolgozóiparnak és a termékdíjköteles termékek kereskedelmének. Tekintettel arra, hogy az engedély megszerzése lényegesen egyszerűbb, mint például egy adóraktári engedély megszerzése, illetve nem is szükséges pénzügyi biztosítékot nyújtani az adóhatóság felé, ezért érdemes lehet az értékesítési struktúrákat és a feldolgozási folyamatokat is úgy átalakítani, hogy szerepeljen egy termékdíjraktár a folyamatban.
A termékdíjraktár bevezetése mellett az átvállalási szerződések kapcsán is további pontosítás került be a termékdíjtörvénybe. Általánosságban elmondható, hogy az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek a NAV részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni a NAV részére. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásba vételének napjától vagy – ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg – a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Ezeket a rendelkezéseket most július 1-jétől a termékdíjtörvény külön pontban emeli ki.
Fontos és üdvözlendő változtatás, hogy a NAV a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti, mert korábban csak az átvállaló kapott hivatalos értesítő levelet az átvállalás hatósági nyilvántartásba vételéről. A 2014. július 1-jét megelőzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.
