Ha azonban az ebédszünet nem része a munkaidőnek, azzal a munkavállaló szabadon rendelkezik, így el is hagyhatja a munkavégzés helyét, akár étkezés, akár ügyintézés céljából. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a munka törvénykönyvének a munkaviszony fennállása alatt tanúsítandó magatartásra vonatkozó általános előírásairól, hiszen az említett rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére – zárta szavait dr. Bognár Ivett, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
Ebéd, cigiszünet: ki dönti el, mire használhatja fel a dolgozó a munkaközi szünetét?
A munkavállalók általánosságban véve tisztában vannak azzal, hogy a munkavégzésük során őket munkaközi szünet illeti meg, ami a gyakorlatban rendszerint az ebédszünetet jelenti - mondta dr. Bognár Ivett, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője. De mi is valójában munkajogi szempontból az ebédszünet, és a munkavállalók valóban jogosultak-e eldönteni, hogy mire használják fel ezt a szabadidőt?
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
2024. május 16. Budapest