Mire jó a cégkapu?
Kezdjük az alapoknál. A cégkapu nem más, mint a gazdálkodószervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, amely elviekben 2018. január 1-jétől a hivatalos szervekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal történő elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál.
Csak néhány lehetőséget kiemelve, a gazdálkodószervezetek jövő évtől a cégkapun keresztül az önkormányzatokkal, közüzemi szolgáltatókkal, bíróságokkal, a NAV-val, további államigazgatási szervezetekkel is elektronikus úton tudnak ügyet intézni, hivatalos dokumentumokat küldeni, fogadni. Lényegesen egyszerűsödik majd az ügyintézés, továbbá a hivatalos dokumentumok ellenőrizhetően követhetőek lesznek. Nem vitás, további lényeges lépést fogunk tenni az elektronikus ügyintézés irányába.
Felmerülhet ugyanakkor a kérdés, hogy miért van szükség cégkapura, amikor már több mint 10 éve megbízhatóan működik az ügyfélkapu rendszere? Indok lehetne, hogy a bevezetést a technikai fejlődés tette szükségessé, de az igazi ok az az, hogy a cégkapu közvetlenül a gazdálkodószervezetekhez kötődik, míg az ügyfélkapu a magánszemélyekhez. Ennek megfelelően a későbbiekben a gazdálkodószervezetek részére széles körben kiterjesztésre kerülő elektronikus ügyintézés és kommunikáció várhatóan lényegesen hatékonyabbá, valamint egyszerűbben követhetővé válik. Ez persze rövid távon plusz terhet jelenthet, továbbá egy új folyamatot kell majd elsajátítani.
Kiknek kell cégkaput használniuk?
Gazdálkodószervezet alatt nemcsak a gazdasági társaságokat kell értenünk, hanem a polgári perrendtartásról szóló törvényben nevesített további több mint 20 szervezetet is. Kiemelve néhányat, az egyesülettől kezdve az egyesülés, szövetkezet, ügyvédi és közjegyzői iroda, alapítvány, társulat, de még a külföldi vállalatok fióktelepe is idetartozik.
Az egyéni vállalkozók azonban továbbra is az ügyfélkapu-szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a regisztrációs kötelezettség ezt a kört nem érinti.
E gazdálkodószervezetek számára 2018. január 1-jétől jogszabály elviekben kötelezővé teszi a cégkapun keresztüli elektronikus ügyintézést, ezért 2017. augusztus 30-ig, de legkésőbb december 31-ig regisztrálniuk kell a cégkapura. Az elektronikusan intézhető ügycsoportok és ezzel összefüggésben az online űrlapok köre folyamatosan fog bővülni. Abban az esetben, amennyiben a regisztráció 2017. augusztus végéig nem történik meg, egyelőre nem kell szankcióval számolni.
Első lépésként magával a cégkapu-regisztrációval tesz eleget a gazdálkodószervezet az elektronikus ügyintézésről szóló azon törvényi kötelezettségének, hogy az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (cégkaput) bejelentse. A regisztrációval a bejelentés megtörténik, egyenlőre nincs további dolgunk.
A cégkapu-regisztráció során ezekre érdemes odafigyelni
Sok tájékoztatóban az olvasható, hogy regisztrálni csak a gazdálkodószervezet olyan képviseletre jogosult tagja tud, aki rendelkezik a magánszemélyek elektronikus ügyintézésére szolgáló ügyfélkapus hozzáféréssel vagy elektronikus személyazonosító igazolvánnyal. Ha tehát nincs ilyen képviselő, akkor az ügyfélkapus regisztrációt az okmányirodában vagy kormányablakban időpontfoglalással, személyesen kell elvégezni.
Ugyanakkor a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. telefonos tájékoztatása is megerősítette, hogy az erre adott meghatalmazással, továbbá a szervezet hatósági nyilvántartásában való szereplését igazoló okiratokkal és ügyfélkapuval rendelkező személy – tehát akár a cég könyvelője vagy adótanácsadója is – el tudja végezni a szervezet helyett a cégkapu-regisztrációt!
Fontos ugyanakkor, hogy ehhez csatolni kell a képviseletet igazoló okiratokat, magának a szervezetnek a hatósági nyilvántartásban való szereplését igazoló okiratokat, és büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozni kell, hogy a csatolmányok valósak. Ezzel a lehetőséggel hidalható át például a külföldi cégképviselők esetén a külföldi magánszemély magyar ügyfélkapujának hiánya. Ma még csak magyar nyelvű a menürendszer, ami szintén nem segíti külföldi magánszemély esetén a regisztráció folyamatát, várhatóan talán ez is változni fog a jövőben, erről egyenlőre nincsenek bővebb információk.
A feladatkörök a cégkapus ügyintézésben többfelé válnak
- A cégkapunál különböző szerepkörök vannak, amit már a regisztrációnál érdemes figyelembe venni.
- Van maga cégképviselő, aki elvégzi a regisztrációt (képviseletre jogosult, neki a szerepköre akár ebben ki is merül).
- Kiválasztandó egy személy, aki kezeli magát a cégkaput és az azzal összefüggő jogosultságokat, ő a cégkapumegbízott – ez lesz a legfontosabb operatív szerepkör.
- Emellett megnevezendők azon személyek, akik cégkapus ügyintézőként tudnak majd a jövőben dokumentumokat küldeni, fogadni (természetesen ez nagyobb cégeknél lesz érdekes, ahol számos területet érinteni fog az új cégkapus ügyintézés).
- A regisztrációnál már meg kell adni a cégkapumegbízott személyét, ezért a szerepkör jellegére tekintettel érdemes körültekintően eljárni, hogy ki legyen a cégkapumegbízott.
Nyitott kérdések a cégkapu kapcsán
A regisztrációval a bejelentési kötelezettség teljesítésén túl vagyunk, de maga a cégkapu még nem működik. Belépni még nem tudunk, még ne
Az egyes gazdálkodószervezetek, illetve a különböző hivatalos szervek közötti elektronikus ügyintézés új terepe lesz majd a cégkapu, amelyben valószínűleg az adóhatóság fog úttörő szerepet vállalni, hiszen jelenleg is a NAV esetében van a legszéleskörűbb elektronikus kapcsolattartás.
Csak példaként előrevetítjük, hogy a jövőben nagy valószínűséggel már nem egy magánszemély ügyfélkapuján, hanem a cégkapun keresztül fog történni a szervezet nevében a NAV felé a bevallásbenyújtás, az elektronikus kommunikáció. Ugyanígy nem egy magánszemély e-mail címére, hanem a cégkapus e-mail címre, illetve ha az állandó meghatalmazott egy könyvelő cég, akkor annak cégkapus e-mail címére fognak érkezni a NAV-dokumentumok is. A későbbiekben pedig az államigazgatás más területei is csatlakozni fognak ehhez a platformhoz a különböző cégügyekben.
Írta: Kalocsai Zsolt, az RSM Csoport elnök-vezérigazgatója