Épületek főcsoportban 4 százalék volt a csökkenés, az egyéb építmények esetében pedig 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. 23 százalékos volumencsökkenéssel épületek esetében új szerződést 457 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1543 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 2 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest.
Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 36 százalékos csökkenés után 110 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1578 milliárd forint volt, ami 30 százalékos éves megrendeléstömeg csökkenést jelent.
A drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 IV. negyedévében 26,2 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,6 százalékkal emelkedtek - írta a Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adataira Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az elemző szerint januárban folytatódott a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon egyelőre elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők erőteljes véleménye alapján az idei év második felétől további lassulással lehet számolni. A jelentősen megnövekedett és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és visszafogott állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.