A munkaügyi vizsgálatokra elsősorban a korábbi tapasztalatok alapján a visszaélésekben jobban érintett szektorokban, célzottan kerül sor, de a jogszabályi megfelelés és a dolgozók szabályos bejelentésének ellenőrzése bármikor, bármelyik munkáltatónál megtörténhet.

Kép: Pixabay

Saját, hazai vállalatok körében elvégzett őszi felmérésünk szerint körülbelül a cégek harmada monitorozza időről időre munkaügyi területének megfelelő működését, a vállalkozások kétharmadánál ilyen jellegű ellenőrzésre nem kerül sor. Az eseti, belső ellenőrzések aránya úgy tűnik a cégmérettel arányos; amíg a kisebb cégek közül csupán minden tizedik végez ilyen auditot, a 100 fő feletti cégek – amelyek egyben TB kifizetőhelyek is – esetében tízből hat ellenőriz. Vélhetően utóbbi körben kevesebben is akadnak fel a rostán. Munkaügyi bírságok és szankciók – a fokozatosság elve érvényesül.

A hatóság az év első felében 100 millió forint bírságot szabott ki, illetve túlnyomórészt írásban hívta fel az érintett munkaadók figyelmét a hiányosságokra; a bérfizetés csúszására, elmaradására, a nyilvántartási rendszerek problémáira. A munkaügyi hatóság a problémás esetekben utóellenőrzést is végez, ellenőrzi, hogy a kifogásolt hiányosságokat a cég pótolta-e, ezzel is ösztönözve a transzparens, a szabályoknak megfelelő működést.

Sokféle, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény van a rendszerben például a FEOR-számhoz, vagy az életkorhoz kapcsolódóan, a szociális hozzájárulási járulék aránya is csökkent. Mindezért némileg meglepő, hogy miközben jobb feltételekkel lehet ma alkalmazni egy munkavállalót, mint pár évvel ezelőtt, a fekete foglalkoztatás aránya egyes ágazatokban továbbra sem javult.

5 lépésben a munkavállaló is ellenőrizheti, hogy bejelentette-e munkáltatója! A dolgozók egyébként maguk is ellenőrizhetik, hogy bejelentésük szabályosan megtörtént-e, mindössze ügyfélkapu regisztráció szükséges hozzá.