A világcégek két módon közelítenek a startupokhoz. Egyrészt garázsmodellt követnek, laboratóriumot, keltetőt hoznak létre házon belül számukra, vagy kívülről támogatják őket. A támogatás sem feltétlenül történik befektetés formájában. „A Microsoft azt vizsgálja, mi mit tudunk adni a startupoknak: a partnereinket nyitjuk meg nekik, vásárlóerőt nyújtunk” – magyarázta Dr. Makara Zsuzsanna, a Microsoft Startup Partner Managere.
A probléma és a megoldó párosítása
„A baj az, hogy túlságosan a pénz felé irányul minden, holott a legfontosabb az lenne, hogy nagyvállalatok és a startupok között kapcsolat alakuljon ki és feltárhatóvá váljanak a megoldandó problémák. A cég problémát posztol, erre hackathont szervezünk, ahol startupok pitchelnek. A Pfizernek és a Tungramnak már rendezünk ilyen eseményeket. A startupoknak a befektetést úgy kellene tekinteni, mint ami ezen felül hab a tortán” – mondta Sebastian Tamas, a Rocket Shepherd CEO-alapítója.
Az „adj, mielőtt kapsz” alapelvnek kellene tehát érvényesülnie, kontrázott rá Mary Alcantara, az MKB Fintechlab igazgatóhelyettese, hozzátéve, „ha valaki azzal kezdi, hogy kiszámlázná az okos tanácsait, lépjen le a színről. Tisztázni kell, hogy mire jön létre a startup: elsősorban problémamegoldásra vagy pénzgyűjtésre.”
Gyakran az is bajos, hogy az iparágak vezető szereplői nem tudják megnevezni az igényeiket és problémáikat, márpedig néma gyereknek anyja sem érti a szavát. A működésben is jelentősé eltérések vannak. „A startup mindent gyorsan akar, már tegnap be akart volna fejezni egy projektet, egy banknál azonban ritka, hogy bármi hat hónapnál gyorsabban menne” – magyarázta Alcantara.
A Rocket Shepherd 800 ezernél több vállalkozást követ és mindegyiknél 138 tényezőt vizsgál. Magyarországon 1150 startupról vannak adataik, amivel piaci rést tölt be, mivel a Crunchbase és hasonló platformok a közép-Kelet-európai és török startup-szcénának alig 30 százalékát fedik le.
Szövegelemző algoritmusaikkal a sajtóból is kinyernek adatokat cégekről. Ahogy azt Sebastian elmondta, „strukturáljuk a startupokat, befektethetőség szerint listázzuk,” hasonlóan ahhoz, ahogy egy ETF (exchange-traded fund) csoportosítja a cégeket. „Ezzel javítjuk a felfedezhetőségüket.” Ez azért fontos, mert nálunk a cégek 76 százalékának van csak Facebook-oldala, 65 százaléknak LinkedIn profilja, 35 százalék van jelen az Instán, 20 százalék üzemeltet saját blogot. Így nehéz egy startupra rálelni és főleg kimerítő, alapos információt szerezni róla.
Hiányzó nemzetközi vízió
Eddig az volt a melódia mifelénk, hogy nyugati vágyak néztek szembe keleti lehetőségekkel, de ezek a határok mára már elmosódtak. „Nincsenek már országok és városok. Digitális ökoszisztémák vannak” – szögezte le Sebastian Tamas.
Azonban a hazai cégalapítók ritkán képesek nemzetközi távlatokban, globálisan piacképes ötletekben és megoldásokban gondolkodni. „Még nem tudunk tágabb földrajzi keretekben vizionálni” – ismerte el Kovács Péter, az IseeQ, az xLabs, a Budapest Startup Safari és a Global Startup Awards alapítója.
Állami kezességvállalás – akár fedezet nélkül
A mikrovállalkozásoknál gyakran hiányzik az üzleti terv, ezért nem tudják meggyőzni a bankot, hogy érdemes hitelezni nekik. „Egy vállalkozás minél inkább elkezd a digitalizálódás és az immateriális javak felé lépkedni, annál kevésbé tud fedezetet felajánlani a bank felé hitelkérelemnél. Ilyenkor a vállalkozás kérheti a banknál, hogy Garantiqa kezességvállalás mellett fedezet nélkül is hitelhez juthasson. Ez a fő termékünk” – mondta Dr. Schulteisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési igazgatója.
Az állami és kereskedelmi bankok által 27 éve alapított Garantiqa 2018 végén 707,2 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt, mely 2020-ban 870 milliárdra nő. „Az összes bankkal kapcsolatban állunk. Ha egy vállalkozás nem tudja fizetni a banknak a hitelt, amire kezességet vállaltunk, a Garantiqa tesz ezt meg helyette, mert az állam 85 százalékban viszontgaranciát vállal” – magyarázta Schulteisz.
A kezességet persze nem adják ingyen, minden pénzintézetnek ki kell termelnie a működési költségeit és a profitját, de dinamikus növekedésben van a bank, célja a
„tervezési időszak végéig” a 2016 végi portfólió megduplázása. Stratégiai cél továbbá a hosszabb lejáratú ügyletekhez kapcsolódó kezességvállalások arányának növelése is.
„Jelentős már az uniós támogatás is, ami színesíti a termékpalettát, habár a következő EU-s ciklusban a vissza nem térítendő támogatások vissza fognak szorulni, ezért a banki hitelek előtérbe kerülnek majd. A beruházási hiteleket például most akciós díjjal kínáljuk” – tette hozzá Schulteisz. A mesterséges intelligenciának köszönhetően már egy napon vagy akár egy órán belül is garanciához juthatnak a KKV-k.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a tömegfinszírozásnak lenne helye a hazai terepen. „Döbbenetes, hogy az amerikaiak mi mindenre adnak pénzt, a krumplilevestől kezdve mindenre, ha zöldséges boltot akarsz nyitni, teljesen ismeretlenül támogatnak, egy-egy személy akár több ezer dollárral is. Magyarországon egyelőre a bizalmat kell építeni” – mondta Gelencsér Balázs, az adományokat gyűjtő adjukossze.hu mögött álló NIOK Alapítvány igazgatóhelyettese.
A NIOK-nál sok civil szervezetet küldtek el azért, mert rögtön millió nagyságrendű gyűjtésekkel akart indítani. Gelencsér célszerűbbnek tartja, ha a kérelmezők először néhány százezres volumenben szolgálják meg az adakozók bizalmát és teljesítenek az ígéretek szerint, ezután lehet csak feljebb lépni. „Törzset kell létrehozni, akik hisznek bennünk és terjesztik az ügyünk hitelét” – hangsúlyozta Gelencsér. A gondos pre-szelekció révén az adjukossze.hu 80 százalékos hatékonysággal tudta bonyolítani a gyűjtéseket.
A tömegfinanszírozás lényege, hogy zömében civilek -nem profi befektetők- egy vagy több cégbe fektetnek kis összeget. Előfordul, hogy egy-egy sikeres tömegfinanszírozási akció láttán egy angyaltőkés is betársul és megduplázza a startup által beszedett tőkét.
-Crowdinvesting esetén a befektető vagy részesedést nyer a cégben az invesztíciójáért cserébe, vagy kölcsönt nyújt.
-Crowdfundingnál adományról vagy jutalom-alapú befektetésről beszélhetünk. Ez utóbbinál szállítani kell a megígért terméket vagy megoldást, vagyis afféle előrendelésnek minősül a befizetett pénz. Az átlagösszeg zömében 1200 euró szokott lenni.
A tömegfinanszírozás legnagyobb költségtétele a prospektus elkészítése, mivel azt jogászok írják. Ausztriában ez 50 000 eurónál nagyobb összeget is megüthet, mondta Paul Pöltner, az ausztriai CONDA Crowdinvesting társalapítója. Pöltner érdekes példát hozott platformja gyakorlatából.
Zártkörű tőkeszerzés is megvalósulhat, ennek azonban két feltétele van: nincs meghirdetve nyilvánosan -például az interneten- a tőkebevonás és százötvennél kevesebb befektető vesz részt benne, magyarázta Olivér Gajda, a European Crowdfunding Network elnök-társalapítója, aki 20 000 és 200 000 euró közé tette a prospektuskészítés költségét.
Uniós szinten is kidolgozták a tömegfinanszírozás szabályozását, melyet a tagországok jóváhagytak és várhatóan az év végéig aláírják, hogy aztán direktívává váljon.
Nyugat-Európában egyébként több tömegfinanszírozó platform csődbe ment már, de Gajda szerint van még hely a piaci réseket betöltő szereplők számára. Egy tömegfinanszírozási platform például 40 millió euró tőkét szerzett terjeszkedésre, tehát új országokban is megvetheti a lábát. „Most van itt az idő, hogy Magyarország is rámozduljon a tömegfinanszírozásra” – mondta Gajda.
Miközben nekünk herótunk van egy-egy újabb megastadionból, Ausztriában az emberek igen nagy kedvvel támogatják egy-egy helyi -nyilván kisebb méretű- stadion megépítését. Egy ilyen létesítményre 26 óra alatt jött össze több mint egymillió euró.
