Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még szeptember végén a Reutersnek adott interjúban.
“Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás” – fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot.Az augusztus végével megszűnt munkahely-támogatási programokkal kapcsolatban Orbán Viktor továbbá azt is mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít. Több cikkben foglalkoztunk már, hogy a programokra hány vállalkozás jelentkezett (például itt és itt), de valójában úgy látszik, a kormányzat tényleg nem lát semmilyen indokot arra, hogy folytatódjanak ezek a támogatások. Ezt megerősíti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető a két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság és legyenek munkahelyek.
Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), miként értékelik mindezt, illetve milyen támogatásokat tartanának elfogadhatónak.
Az önkormányzatok is vegyék ki a részüket
"A bértámogatásnak komoly szerepe kell legyen ebben a válságban. Ugyanakkor a nagy önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a vállalkozások támogatásában, ahogyan azt a külföldi példák is mutatják. Mivel eddig a támogatások oroszlánrésze a kormánytól jött, a bértámogatások megoldását mi egy önkormányzatok-kormány együttműködésben látjuk. Az adott önkormányzat egy nominális, kvóta rendszerű bértámogatást ad a vállalkozásoknak, míg a kormányzat adókönnyítéssel járul hozzá a programhoz" – közölte megkeresésünkre a BKIK.A kamara korábban már javaslatot tett például a főváros és a kormány számára a budapesti vállalkozások megsegítése érdekében: kiadáscsökkentést, fogyasztásélénkítést, átképzéseket és azok eszközszintű támogatását, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek felújításának támogatását, valamint a taxisok támogatását kérte. Emellett a tavaszihoz hasonló (Kurzarbeit) jellegű bértámogatás bevezetését is javasolta.
A BKIK októberben javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére is. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Ilyen alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek, eszerint minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22 százalék arányban osztoznának a terheken.
„Támogatjuk a kormányzat fejlesztési törekvéseit és magunk is úgy ítéljük meg, hogy a XXI. század digitális forradalmában csak akkor lehetünk nyertesek, ha lépést tartunk a technológiákkal. Ugyanakkor a gazdasági szereplők több mint 95 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek további működése nélkül nincs gazdaság. Azok a legjobb, legfejlődőképesebb cégek nem tudnak továbbfejlődni és nincs jövőjük, ha Magyarországon tömeges csődök indulnak el és munkavállalók százezrei vesztik el állásukat. Időt kell adni a kevésbé fejlett, vagy fejlődőképes cégeknek is a továbbélésre, a lépésváltásra” – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
