Kétségtelen, hogy a vezető halálokok között a tumor az élen szerepel. A tüdőrák például annak ellenére szedi áldozatait, hogy a dohányzás nem olyan népszerű, mint pár évtizede volt. Jóindulatú elváltozások legalább olyan gyakorisággal fordulnak elő, mint rosszindulatúak, és szerencsére utóbbiak egy része is visszafordítható korai felismerés és életmódváltozás esetén. De mi a különbség a rosszindulatú és a jóindulatú daganatok típusai között?

Jóindulatú daganatok

Az elnevezés némileg félrevezető, mert egy daganat jelenléte mindig a normálistól eltérő sejtműködést mutatja: a sejtosztódás szabályozásában valamilyen változás állt be. A sejtek működése egy szigorúan „megírt program” alapján történik, és ha ebbe a programba hiba csúszik, előfordulhat, hogy a normálisnál gyorsabban osztódnak, vagy épp ellenkezőleg: az eredetileg előírt programnál hamarabb elpusztulnak.

Jóindulatú daganatról akkor beszélünk, ha a sejtburjánzás körülhatárolt, nem tör át szomszédos szövetekbe, nem okoz áttéteket és – ha erre egyáltalán szükség van – műtét után nem jelenik meg újra. Többnyire tüneteket, funkciózavarokat sem okoz, de egyes esetekben előfordulhat, hogy túl nagyra növekszik és ideget vagy környező szerveket nyom.

Rosszindulatú daganatok

A rosszindulatú daganatokat szinte soha nem határolja körül hártya, így könnyen átterjedhetnek más szövetekbe is, illetve a véráram vagy a nyirokkeringés útján áttéteket képezhetnek és a hibás működésű sejtek a test több pontján is osztódni kezdenek. Sajnos a felismerésük nem mindig történik időben, mivel a beteg sokáig lehet tünetmentes. A megjelenő tünetek közül kitüntetett figyelmet kell szentelni az indokolatlannak tűnő fogyásnak, a gyengeségnek, fáradékonyságnak.

Daganatos megbetegedések esetén a szövettani vizsgálat rendkívül fontos a későbbi terápia szempontjából. A korai stádiumban felismert daganat nagyobb eséllyel gyógyítható, áttétek esetén sokszor már csak az élettartam meghosszabbítására, az életminőség javítására van lehetőség.

Kockázati tényezők és terápiás lehetőségek

A WHO adatai szerint a daganatos betegségek több, mint 70%-át különböző környezeti tényezők okozzák, ami azt jelenti, hogy sok betegség megelőzhető lenne. Az köztudott, hogy a tumorok leginkább a DNS mutációja miatt alakulnak ki, és a mutagén hatások – dohányzás, vegyi anyagok, alkohol, sugárzások, táplálékban előforduló mesterséges rákkeltő hatású anyagok – fokozzák a kockázatot.

Ha ezeket elkerüljük, jelentős prevenciós lépéseket tehetünk magunkért. Előfordul azonban, hogy genetikai hajlam vagy egyéb okok miatt a legegészségesebben élő embereknél is diagnosztizálnak valamilyen daganatot. Kevesen tudják, hogy a stressz, a lelki okok szintén manifesztálhatnak – számos más pszichoszomatikus betegség mellett – daganatos betegségeket is.

A szűrővizsgálatok jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai felismerésben, a terápia hatékonyságát ugyanis nagyban befolyásolja, mikor kezdik el. A jóindulatú daganatoknál sok esetben elegendő a követés, ritkábban műtét, esetleg medicinák használata. Elhanyagolt jóindulatú daganatok is átalakulhatnak rosszindulatúakká.

Ha a szövettani vizsgálat alapján a felismert daganat rosszindulatú, az adott típustól, mérettől, elhelyezkedéstől, stádiumtól függ a kezelés a továbbiakban. Ez lehet műtét, a kemoterápia különböző formái, sugárkezelés vagy ezek kombinációi.

Összegzés

A daganatos megbetegedések egyik típusával sem szerencsés szembesülni, ezért járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra, különösen az életkor előrehaladtával, amikor a DNS mutációja nagyobb eséllyel fordul elő. Figyeljünk a táplálkozásunkra, mozogjunk sokat, változtassunk az életminőségünkön, hogy minél tovább egészségesek maradhassunk!