A kisvállalati adóra való áttérés szándékát december 1. és 20. között kell jelezniük a cégeknek. Bár a csomag még módosulhat, érdemes feltérképezni, hogy kinek milyen mértékű adócsökkenést hozhat az új adó, igaz jelenlegi formájában még elég kiforratlan Szalai János, a PMX Consulting Group ügyvezetője szerint. Az adótanácsadó azon sem lenne meglepve, ha a végleges törvény jelentősen eltérne a tervezettől.
Cikkünk első része itt olvasható!
Kevés az adóelőny
Ennél az adónemnél az adó számításához adóalapot kell képezni és ezután 16 százalékos adót fizetni. Az adóalap két részből áll: a személyi jellegű ráfordításokhoz kell hozzáadni az adóév első és utolsó napja között a pénzeszközállomány változásának eredményét. A törvénytervezet megfelelő korrekciós tételekkel megakadályozza, hogy a számított adóalapot torzítani lehessen például kölcsönadással.
A PMX Consulting Group szerint az alacsony költséghányaddal és magas személyi ráfordítással működő cégek esetében – 100 millió forintos árbevételt feltételezve – közel hárommillió forintos árelőnye lehet a kisvállalati adónak, azaz árbevételhez viszonyítva 3 százalék az adóelőny. Ennél kisebb, kettőmillió forint alatti a nyereség az anyag vagy áruintenzív (például kereskedelmi) vállalkozások esetében. De ez mondjuk úgy, látens adóelőny. Ahhoz, hogy egy cég eldöntse, megéri-e számára ezt az adót választani, mélyebb számításokra és az elsődleges adóelőnyön túl számtalan kérdés mérlegelésére lesz szükség. Az automatikus kalkulátorok ebben az esetben valószínűleg hamis képet adnak, hiszen az általánosan nem számszerűsíthető szempontokat a vállalkozásoknak egyedileg kell mérlegelniük.
Szempontok, amelyeket mérlegelni kell
Ilyen szempont például, hogy a törvénytervezet kimondja: áttérés esetében alkalmazni kell a jogutód nélküli megszűnés szabályait. Ez adózási szempontból azt jelenti, hogy minden olyan adótételt, amely befizetésére valamilyen okból haladékot kapott a cég, most egy összegben, büntetéssel és késedelmi kamattal növelve kell azonnal rendezni. A jogalkotó tett néhány engedményt, amennyiben a cég nyilatkozik arról, hogy a társasági adótörvény ezen kedvezmények érvényesítésére vonatkozó összes szabályát változatlanul betartja. Nem vonatkozik a kötelezettség egyes adóalapcsökkentő kedvezményekre, mint például a kisvállalati beruházási adóalapkedvezményre, a fejlesztési tartalékra, és a beruházásra felvett hitelek kamata esetében a negyvenszázalékos adókedvezmény is „továbbvihető”.A fejlesztési adókedvezményekre viszont már nem vonatkozik a lehetőség. Így amennyiben az adózó nem tartja be a társasági adótörvényben és a fejlesztési adókedvezmény további szabályait tartalmazó kormányrendeletbel megfogalmazott valamennyi követelményt, akkor a korábban igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igényelt támogatásnak fog minősülni, amit Ptk szerinti kamattal illetve késedelmi kamattal együtt köteles visszafizetni. Márpedig egy szabályt bizonyosan meg fog szegni az adózó: társasági adóbevallási kötelezettség hiányába nem fogja tudni bejelenteni azokat a fejlesztési kedvezménnyel kapcsolatos adatokat, amelyeket mint a társasági adótörvény mind pedig a kormányrendelet megkövetel.
Az a cég tehát, amely a közelmúltban fejlesztett, vagy a jövőben tervezi ezt, körültekintően mérlegelje, hogy megéri-e számára a kisvállalati adó. A kisvállalati adó – a tervezet eddig megismert formája – lényegében bünteti a beruházást, a fejlesztést: az adóalanyiság alatt megszerezett tárgyi eszközökre, imateriális javakra nem lehet értékcsökkenést elszámolni kisvállalati adóalanyként és később sem, ha a vállalat esetleg visszalép a társasági adó hatálya alá.
Előfordulhat, hogy egy cég – például mert sikeres és 25 főnél több
alkalmazottra van szüksége, vagy átlépi az 500 millió forintos árbevételi határt – újból a normál adózásra kötele áttérni,, de a korábban vásárolt gyártósor ezután csak árbevételt termel, nem jelentkezik az értékcsökkenése költségként.
Azok, akik tehát beruházásban, fejlesztésben gondolkodnak, több szempontból is hátrányos helyzetbe kerülnek Szalai János szerint amennyiben a kisvállalati adót választják.
A már elhatárolt veszteséggel rendelkező társaságok számára sem tűnik ideális választásnak, hiszen a veszteséget nem fogják tudni érvényesíteni. A startup cégeknek is érdemes megfontolni a választást, hiszen a kezdeti években felhalmozott, elhatárolt és még nem felhasznált veszteséget részben vagy egészben elbukják.
Ezt az adónemet nem csupán az árbevétel és a kiadások aránya teszi előnyössé, vagy előnytelenné. Legalább ilyen fontosak a cég múltbeli és jövőbeli döntései, fejlesztési politikája.