Kép: PP-archív

Az első írásban a tárgyi-eszközök kapcsán igénybe vehető kedvezményeket vettük górcső alá. Ebben az írásunkban egy olyan adóalap-csökkentő adótanácsadói ötletről ejtünk szót, amelynek igénybevétele igényel némi tervezést, előre gondolkodást is.

A társaságoknak lehetőségük van arra, hogy későbbi beruházásaik teljes összegét, egy meghatározott mértékig, a tárgyév társaságiadó-alapja csökkentéseként számolják el.

Mekkora az igénybe vehető kedvezmény mértéke?

Adóalap-csökkentő kedvezményként legfeljebb a tárgyév adózás előtti eredményének 50 százaléka számolható el, s ez az összeg nem haladhatja meg az 500 millió forintot.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy társaság társasági adó levonása előtti adóalapja például 80 millió forint, akkor ebből maximum 40 millió forintot ki tud vonni a tárgyévi társasági adó alól.

A kedvezmény nélkül fizetendő társasági adója 8 millió forint lett volna, azonban a kedvezmény elszámolásával ennek a felét, 4 millió forintot kell a tárgyévben a költségvetésbe befizetnie.

Mik a kedvezmény igénybevételének feltételei?

Az adózó, ezt a példában szereplő 40 millió forintot olyan beruházásokra tette félre, amelyeket a tárgyévet követő 4 adóévben tervez megvalósítani. Ezt az adózás alól kivont összeget a társaság köteles lekötött tartalékba helyezni, és a könyvekben, valamint a tárgyévi mérlegben már így kimutatni. Ezt az eredménytartalékból elkülönített tartalékot a következő 4 év beruházásai értékével kell folyamatosan csökkenteni és évről évre kimutatni, hogy a félretett, lekötött tartalék összegéből mennyi még az elköltetlen rész. Azokra az aktivált beruházásokra, amelyeket a lekötött tartalékból szerez be a társaság a következő 4 évben, nem számolható el társasági adóalap-csökkentő értékcsökkenés.

Vagyis ez az adóalap-csökkentő kedvezmény tulajdonképpen egy előrehozott értékcsökkenés elszámolása.

Milyen eszközberuházásokra nem vonatkozik a kedvezmény?

A fejlesztési tartalékot a társaság nem használhatja fel

• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
• térítés nélkül átvett eszköz címen,
• olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

Mi történik akkor, ha a lekötött összeget a negyedik év végéig nem használja fel a társaság?

A négy év alatt fel nem használt összeg kétszerese után kell a társasági adót és a rászámolt késedelmi pótlékot megfizetni. De adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy ha jól tervezünk, akkor ez természetesen nehezen fordulhat elő.

Tényleges vagy csak előrehozott kedvezmény?

Adótanácsadói példa

Tervezzük, hogy 40 millió forint összegben ingatlan vásárolunk, az egyszerűség kedvéért maradjunk az előző példánál.

• adózás előtti eredmény évről évre 80 millió forint
• adózás alól kivont, lekötött tartalék az első évben 40 millió forint, a további években nem képezünk ilyet

Példánkban az ingatlanvásárlásra fókuszálva, csak az ingatlanvásárlás okozta különbségeket emeljük ki.

Nézzük meg hogyan alakul a társaság adófizetési kötelezettsége, ha az ingatlan vásárlásához elkülönít lekötött tartalékot és hogyan, ha nem.

Lekötött tartalék képzésével	1. év	2. év	3. év	4. év	5. év
Adózás előtti eredmény	80 000	80 000	80 000	80 000	80 000
Lekötött tartalék	40 000	-	-	-	-
Vásárolt ingatlan értékcsökkenése	-	-	-	-	-
Társasági adóalap	40 000	80 000	80 000	80 000	80 000
Fizetendő társasági adó	4000	8000	8000	8000	8000
Lekötött tartalék képzése nélkül	1. év	2. év	3. év	4. év	5. év
Adózás előtti eredmény	80 000	80 000	80 000	80 000	80 000
Lekötött tartalék	-	-	-	-	-
Vásárolt ingatlan értékcsökkenése	-	800	800	800	800
Társasági adóalap	80 000	79 200	79 200	79 200	79 200
Fizetendő társasági adó	8000	7920	7920	7920	7920
Társasági adó megtakarítás	4000	-	-	-	-
vagy többlet	-	80	80	80	80

A táblázatból jól látszik, hogy ha a társaság él az adóalap-kivonás lehetőségével, akkor az első évben 4 millió forint adót takarít meg ahhoz az állapothoz képest, amikor nem veszi igénybe ezt a lehetőséget. A további években pedig mindössze 80 ezer forinttal több adófizetési kötelezettsége keletkezik, mint abban a variációban, amikor kedvezmény igénybevétele nélkül végzi el az ingatlanberuházást.

Adótanácsadónk azért választotta az ingatlanberuházás példáját, mert ezen látható a legjobban, hogy ez az előrehozott értékcsökkenés típusú kedvezmény egy hosszú élettartamú eszköz beszerzése esetében, akár tényleges kedvezményt is jelenthet.

Gazdagné Novák Mária Countplus Kft. www.adokultura.hu