A bankok és az EU is látja a pozitív jeleket

A németeknek vonzó a régió

Közép-Kelet-Euópa német tőkebefektetőinek többsége a romló konjunktúrális kilátások ellenére is kitart a kiválasztott beruházási helyszín mellett - közölte egy friss felmérés eredményeit a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK). Négy német vállalat közül három ma újra ugyanazt a beruházási helyszínt választaná. Ez az arány évek óta viszonylag stabil, és megerősíti egyrészről az általános elégedettséget a gazdasági környezettel, valamint a közép-kelet-európai térségben végrehajtott német beruházások stratégiai jellegét. A vállalatok többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – elégedetten nyilatkozott a munkaerő-potenciálról és az üzleti környezetről, míg a gazdaságpolitika a legtöbb országban okot adott az érdemi kritikára. Emellett a legégetőbb kérdések közé tartozik számos országban a korrupció, valamint a pályázatok átláthatóságának hiánya, de a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a bürokrácia alatt is szenvednek a vállalatok. Az adózás tekintetében is inkább elégedetlen a régió német vállalatainak többsége – ezen belül is rendszerint elégedetlenebbek az adórendszerrel és az adóigazgatással, mint magával az adóteherrel.

A hitelezési feltételek az első negyedévben tovább szigorodtak, a bankok nagy része azonban az idén már nem tervez további jelentős szigorításokat - derül ki az MNB legújabb, áprilisban végzett hitelezési felméréséből. A bankok a szigorítást elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával indokolták, a likviditási kockázat már nem játszik érdemi szerepet.

A bankok visszajelzései szerint a hitelkereslet 2009 második és harmadik negyedévében ismét növekedhet. Az első negyedévben - az előző negyedévhez hasonlóan - a háztartási és vállalati szegmensben még csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti érdeklődés.

Több hitelhez juthatnak a vállalatok

A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság tovább mérséklődött, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben, ám a kis- és mikrovállalati hitelezésben nem jelentkezett ez a határozott visszafogási tendencia. A következő féléves időszakra vonatkozóan a bankok már a vállalati finanszírozásban is a kihelyezni kívánt hitelmennyiség fenntartását, illetve enyhe növelését jelezték előre. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet - a beruházások visszaesése miatt - csökkent, de a rövidlejáratú hitelek iránti igények nőttek, így a válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték.

A bankok - elmondásuk szerint - az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az - elsősorban az építőiparban tapasztalható - iparág-specifikus problémák miatt, ugyanakkor összehasonlítva az előző két felméréssel, a likviditási helyzetet mint kockázati tényezőt már jóval kevesebben említették.

A válaszadók a vállalati szektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták az első negyedévében, és a bankok többsége szerint a portfolióromlási trend folytatódni fog a következő félévben is.

Az EU is dolgozik a kis cégek megmentésén

Az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi gazdasági válság idején szükség van arra, hogy kormányzati intézkedésekkel helyzetbe hozzák a kis- és középvállalkozásokat - hangoztatta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a tagállamok versenyképességi ügyekért felelős minisztereinek brüsszeli találkozóján. Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, olyan programokra van szükség, amelyek segítenek abban, hogy a válságot minél több vállalkozás túlélje, annak hatásait minél felkészültebben próbálja kivédeni.

A miniszteri találkozó egyik fő témája volt az uniós kisvállalkozói intézkedéscsomag, az úgynevezett Small Business Act volt. Varga István ezzel kapcsolatban - a már említettek mellett - hangsúlyozta, meglátása szerint a tagországok láthatóbb kötelezettségvállalása is kell ahhoz, hogy csökkentsék a szektorban az adminisztratív terheket. Mint mondta, külön kell figyelni az elveszett piacok visszaszerzésének, illetve a meglévők megtartásának segítésére. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már elindította az 1400 milliárd forint keretösszegű válságkezelő programot, amelynek keretében 900 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, illetve 500 milliárd hitel- és garanciaalapú finanszírozást nyújtanak.

"Látni a kedvező jeleket"

A miniszteri ülés résztvevői nem kívántak jóslásokba bocsátkozni arról, mikorra remélhető a kilábalás a nemzetközi válságból, de több felszólaló utalt arra, hogy már mutatkoznak kedvező jelek is.

A foglalkoztatás alakulásával kapcsolatos kérdés kapcsán a miniszter emlékeztetett arra, hogy miközben a munkahelyek jelentős számú megszűnése valós jelenség, uniós szinten a munkanélküliség jelenleg megegyezik a kilenc évvel ezelőtti szinttel. Utalt arra, hogy a válság ellenére létesülnek is munkahelyek, Magyarországon például több mint 12 ezer (a megszűnt 74 ezerrel szemben).

A gulyáskommunizmus átka

A gazdasági növekedés az új uniós tagországok között az ezredforduló körül 6-10 százalékos volt, de Magyarország ezt az értéket azóta egyszer sem tudta megközelíteni – közölte Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke egy nemzetközi konferenciáján. A GDP növekedése már a válság kirobbanása előtt visszaesett, jelezve, hogy súlyos gazdasági problémái vannak az országnak. A szakember szerint Magyarország kiugró mértékű állami kiadásokkal rendelkezik az Európai Unióban, viszont ehhez képest kevés adót szed be. A maastrichti kritériumokban meghatározott három százalékos deficitet két úton érhetné el a magyar állam: vagy csökkenti az adókat kis mértékben, és a kiadásokat nagy mértékben - ahogyan ezt az EU szeretné -, vagy pedig az IMF jelenleg követett terve szerint növeli adóbevételeit, és ezzel együtt csökkenti a kiadásokat. Magyarország jelenleg nagyban függ az IMF-hiteltől és az IMF politikájától, azonban optimista jövő várhat rá, ha a válság mellett meg tud birkózni olyan problémákkal, mint a társadalom elöregedése és a feketegazdaság. Bod Péter Ákos úgy vélte, a gondok egyik legfőbb oka, hogy túl erős a gulyás-kommunizmus öröksége Magyarországon, az emberek nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, valamint nem hajlandóak a változásra.