A hitelezési feltételek az első negyedévben tovább szigorodtak, a bankok nagy része azonban az idén már nem tervez további jelentős szigorításokat - derül ki az MNB legújabb, áprilisban végzett hitelezési felméréséből. A bankok a szigorítást elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával indokolták, a likviditási kockázat már nem játszik érdemi szerepet.
A bankok visszajelzései szerint a hitelkereslet 2009 második és harmadik negyedévében ismét növekedhet. Az első negyedévben - az előző negyedévhez hasonlóan - a háztartási és vállalati szegmensben még csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti érdeklődés.
Több hitelhez juthatnak a vállalatok
A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság tovább mérséklődött, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben, ám a kis- és mikrovállalati hitelezésben nem jelentkezett ez a határozott visszafogási tendencia. A következő féléves időszakra vonatkozóan a bankok már a vállalati finanszírozásban is a kihelyezni kívánt hitelmennyiség fenntartását, illetve enyhe növelését jelezték előre. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet - a beruházások visszaesése miatt - csökkent, de a rövidlejáratú hitelek iránti igények nőttek, így a válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték.
A bankok - elmondásuk szerint - az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az - elsősorban az építőiparban tapasztalható - iparág-specifikus problémák miatt, ugyanakkor összehasonlítva az előző két felméréssel, a likviditási helyzetet mint kockázati tényezőt már jóval kevesebben említették.
A válaszadók a vállalati szektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták az első negyedévében, és a bankok többsége szerint a portfolióromlási trend folytatódni fog a következő félévben is.
Az EU is dolgozik a kis cégek megmentésén
Az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi gazdasági válság idején szükség van arra, hogy kormányzati intézkedésekkel helyzetbe hozzák a kis- és középvállalkozásokat - hangoztatta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a tagállamok versenyképességi ügyekért felelős minisztereinek brüsszeli találkozóján. Az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, olyan programokra van szükség, amelyek segítenek abban, hogy a válságot minél több vállalkozás túlélje, annak hatásait minél felkészültebben próbálja kivédeni.
A miniszteri találkozó egyik fő témája volt az uniós kisvállalkozói intézkedéscsomag, az úgynevezett Small Business Act volt. Varga István ezzel kapcsolatban - a már említettek mellett - hangsúlyozta, meglátása szerint a tagországok láthatóbb kötelezettségvállalása is kell ahhoz, hogy csökkentsék a szektorban az adminisztratív terheket. Mint mondta, külön kell figyelni az elveszett piacok visszaszerzésének, illetve a meglévők megtartásának segítésére. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány már elindította az 1400 milliárd forint keretösszegű válságkezelő programot, amelynek keretében 900 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, illetve 500 milliárd hitel- és garanciaalapú finanszírozást nyújtanak.
"Látni a kedvező jeleket"
A miniszteri ülés résztvevői nem kívántak jóslásokba bocsátkozni arról, mikorra remélhető a kilábalás a nemzetközi válságból, de több felszólaló utalt arra, hogy már mutatkoznak kedvező jelek is.
A foglalkoztatás alakulásával kapcsolatos kérdés kapcsán a miniszter emlékeztetett arra, hogy miközben a munkahelyek jelentős számú megszűnése valós jelenség, uniós szinten a munkanélküliség jelenleg megegyezik a kilenc évvel ezelőtti szinttel. Utalt arra, hogy a válság ellenére létesülnek is munkahelyek, Magyarországon például több mint 12 ezer (a megszűnt 74 ezerrel szemben).
