A világjárvány mindannyiunk életét jelentősen befolyásolta, jóval több és hosszabb stressz ért bennünket. Egy kutatás szerint az emberek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy stresszesnek érezte magát 2020-ban, ami több, mint a kétszerese a 2019-es adatoknak. Ezek az eredmények hatványozottan igazak a menedzserekre, top vezetőkre, akiknek a járvány gazdasági hatását is kezelni kell <1>. De vajon ez a folyamatos és erős stressz milyen módon befolyásolja az emésztőrendszert? Ezt foglalta össze röviden Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.
A stressz tartaléküzemmódba kapcsolja az emésztőrendszert
A stressz nem csak az emésztőrendszerünket, de az egész szervezetünket befolyásolja. Ez tulajdonképpen egy védekező reakció, amellyel a különleges, kiélezett veszélyhelyzetekre reagálunk. Ilyenkor a pulzus, a vérkeringés fokozottan felpörög, hogy vért szállítson az izmokhoz, a központi idegrendszer is fókuszál az adott feladatra, a pupillák kitágulnak, ez pedig az emésztőrendszer működését háttérbe szorítja. Ilyenkor nem az az elsődleges, hogy az emésztőnedvek nagy mennyiségben termelődjenek vagy a béltraktus tápláléktovábbító mozgása megfelelően működjön.
„Alap esetben ez a felfokozott állapot csak pár percig tart, a probléma ott kezdődik, ha napokon vagy akár heteken keresztül fennáll, és krónikus stresszhelyzet alakul ki. – állítja Dr. Sike Róbert - A civilizációs nyomás hatására manapság az emberi szervezetnek nincs meg a kellő regenerációs ideje, amikor ki tudná pihenni magát, amikor visszatérhetne a nyugalmi állapotba. Az emésztőszervek tartós „tartalékállapota” bizony kellemetlen tünetekhez és későbbi szövődményként súlyos betegségekhez vezet.”Ha Ön is szenved a stressztől és emésztőszervi tünetei vannak, látogasson el az Affidea Gasztroenterológiai Központba!
Nem foglalkozunk a stressz okozta tünetekkel, csak ha már súlyossá válnak
„Jelenlegi tapasztalataink szerint a hajszolt életet élők nem igen szakítanak időt arra, hogy az utóbbi egy évben súlyosbodó tüneteiket orvosolják. Még úgy érzik, hogy nem múlt el a járvány veszély, így nem az orvos az elsődleges. Holott igen fontos lenne még időben felismerni a stressz okozta elváltozásokat, mielőtt még komolyabb szövődmények alakulnának ki, hiszen így még könnyebb lenne a kezelésük.” – emelte ki Dr. Sike Róbert.A stressz okozta emésztőszervi tünetek kivizsgálása életkortól függően történik. Részletes kikérdezés (anamnézis felvétel), teljeskörű laborvizsgálat (máj, vese, gyulladásos markerek, vasszint), székletvér-elemzés és hasi ultrahang az alapja minden esetben. Ezt 45 év felett a fokozott daganatveszélyeztetettség miatt indokolt kiegészíteni vastagbéltükrözéssel is.
30 év alatt az ételintolerancia, 50 év felett a rák jelenti a veszélyt
A rendszertelen, sok szénhidrátot, alkoholt tartalmazó, étrend miatt károsodik a mikrobiom, azaz a bélflóra. Ezáltal a bélrendszerben a különböző tápanyagok, ételféleségek antigénjei felszívódnak, ez pedig ételintoleranciához és kellemetlen tünetekhez vezet. Ez főként a fiatalabb korosztályok esetében jellemző tünet, 50 év felett már gyanakodni kell daganatos megbetegedésre is. Minden esetben szakorvosnak kell kivizsgálni és kezelni a kialakult problémát életkortól függetlenül.
„Ha minden szűrés negatív eredménnyel zárul és nem találtunk semmilyen komoly problémát, akkor a tünetek kezelését csakis életmódváltással lehet orvosolni. Fontos a rendszeres étkezés, amely megfelelő ideig, megfelelő rágással zajlik. Szükséges a megfelelő kalóriatartalmú étel, amelyet gyors és lassú szénhidrátok, fehérje és zsír, növényi rostok alkotnak. Lehetőség szerint a vitamin és egyéb tápanyag igényünket ne tablettákból pótoljuk, hanem természetes, friss, szezonális élelmiszerforrásokból. Kerüljük a mikrobiomot károsító alkoholt, a dohányzást, és aludjunk eleget, naponta minimum 6-7 órát.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.<1> https://www.nature.com/articles/d41586-021-00663-2
