„Előfordulhat, hogy a NAV eljárása kárt okoz a vállalkozásnak. A NAV például gyakran már az ellenőrzés elején biztosítási intézkedésként zárolja a vállalkozás bankszámláit, készletét, és ez ellehetetlenítheti a működést. A vállalkozások az ilyen intézkedéseket legtöbbször sérelmezik, ennek ellenére általában meg sem vizsgálják a kártérítési igénnyel való fellépés lehetőségét a NAV-val szemben” – mutatott rá dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Kép: Pixabay

A NAV sikeresen perelhető kártérítésre, ha igazolható, hogy a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával, felróhatóan okozta és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.

Nem elég viszont az adóügyben hozott megsemmisítő, vagy új eljárásra utasító közigazgatási bírósági döntés, igazolni kell azt is, hogy a kárt a NAV súlyosan téves jogértelmezési tevékenysége, vagy az ügyintéző oldaláról rosszhiszemű, de legalábbis súlyosan gondatlan kötelességszegés, vagy a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve figyelmen kívül hagyása okozta.

Az új közigazgatási perjogi kódex hatálybalépését megelőzően bizonytalan volt az olyan esetek megítélése, amikor a NAV a kárt csak csekélyebb jogsértéssel okozta. Ilyen esetekben ugyanis a NAV határozata ellen indított perekben a közigazgatási bíróságok nem mondták ki a jogsértést, mert a csekély súlyú jogsértések az ügy érdemi elbírálására nincsenek kihatással.

Az új közigazgatási perjogi kódex azonban már rendezi ezt a kérdést. „Adóperekben már nemcsak a közigazgatási bíróság által a keresetnek helyt adó, hanem akár a keresetet elutasító ítélet is alapul szolgálhat a NAV-val szembeni kárigény érvényesítéséhez, ha abban az ügy érdemére ki nem ható, azaz kisebb eljárási jogszabálysértést a bíróság megállapította” – emelte ki dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.

A NAV általi esetleges károkozásnak a biztosítási intézkedések, a vállalkozások bankszámláinak és készleteinek zárolása, az EKAER ellenőrzések során a rakomány zárolása és járművek lefoglalása, a visszakért általános forgalmi adó kiutalásának elhúzódása, valamint a téves tájékoztatás körében áll fenn leggyakrabban a kockázata.

Ha egy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy a NAV az eljárásával kárt okozott, akkor a jelenlegi jogszabályi környezet már nagyobb lehetőséget ad a károk megtéríttetésére. A felróható károkozások megtérítése a jövőben a NAV-ot is abba az irányba terelheti, hogy az adóhatósági intézkedések ne okozzanak szükségtelen károkat a vállalkozások életében.