Napjainkban egyértelműen a legdinamikusabb növekedést az ún. digitális gazdaság, illetve annak egyes szektorai (pl. IT, e-kereskedelem, kriptovalutákban lebonyolított tranzakciók) képesek elérni. A jelenlegi gazdaság tendenciákat figyelembe véve pedig belátható időn belül nem fog ebben érdemi változás bekövetkezni, sőt, talán már csak néhány év, és a hagyományos gazdasági modelleket teljesen kiszorítja az online térben lebonyolított tranzakciók volumene és jelentősége.

A digitális gazdaság kihívásait azonban időbe telik, amíg a jelen kor bürokratikus intézményei „le tudják fordítani a saját nyelvükre”, vagyis olyan szabályozói környezetet tudnak kialakítani, amely révén biztosítható az „új szektor” számára is a transzparens működés lehetősége. Ezen területek közé tartozik jelenleg az adóigazgatás is. Bár a nemzetközi szervezetek (OECD, EU) részéről már megfogalmazódtak elég kemény irányelvek a digitális gazdaság adóztatására vonatkozóan (pl. az OECD által kidolgozott ún. BEPS akcióterv keretében, EU jogharmonizáció az online szolgáltatásnyújtások ÁFA-szabályozása tekintetében), az egyes országok számára továbbra is jelentős kihívást jelent egy igazságos adóztatási rendszer kialakítása.

Nem offshore és csúcstechnológiás - Kép: Pixabay

Az ágazattal kapcsolatban felmerülő jogértelmezési kérdések, a bizonytalan, hiányos vagy adott esetben egyáltalán nem is létező szabályozási környezet miatt az iparági szereplők tehát jelentős üzleti kockázatot kénytelenek elszenvedni. Racionális megoldás a befektetők, tulajdonosok részéről egy olyan cégkonstrukció kialakítása, amely ezt a kockázatot jelentős mértékben tudja csökkenteni.

Az online szolgáltatók részére például jó megoldás lehet egy Egyesült Arab Emírségekbeli vagy egy Szingapúri cég létrehozása a tervezett gazdasági tevékenység megvalósítására. Az Emírségek a közel-keleti régió legjelentősebb pénzügyi központja, számos világcégnek vannak itt helyi érdekeltségei. A területéhez képest rendkívül nagy gazdasági potenciállal bíró ország az elsők között volt, amely gazdasági növekedését a digitális gazdaság nyújtotta lehetőségek révén érte el az elmúlt évtizedek során. Ennek is köszönhetően olyan liberális szabályozási környezetet alakítottak ki az országban, amely kifejezetten támogatja az online vállalkozások helyben történő bejegyzését és működtetését.

Az Emírségekben a cégeknek nem kell nyereségadót fizetniük. Amennyiben egy magyar magánszemély hoz létre egy ottani céget, akkor a két ország között meglévő, ún. kettős adóztatást kizáró egyezménynek köszönhetően az arab cég, és az abból a magyar magánszemély által felvett jövedelemadózási értelemben nem minősül „offshore” országból származó jövedelemnek, vagyis a magánszemélyt nem terheli többlet adófizetési kötelezettség a jövedelem után. Szingapúrral nagyon hasonló előnyöket lehet elérni, azonban itt több adminisztrációval jár a cég működtetése.

Természetesen a fentiek körültekintő üzleti tervezést igényelnek, annak érdekében, hogy a megvalósítás során ne merüljenek fel nem várt problémák (pl. amennyiben az adott gazdasági tevékenységvégzés valamilyen szinten helyhez kötött egy országban, akkor figyelemmel kell lenni a külföldi telephely szabályokra is, annak érdekében, hogy ez ne jelentsen adózási kockázatot). Éppen ezért az adott cégstruktúra kialakítása előtt minden esetben érdemes szakértőkkel konzultálni, hogy a „felhasználói igényeknek” leginkább megfelelő üzleti modell kerülhessen kialakításra.

A szerző Karácsony Balázs, adótanácsadó, a Crystal WorldWide nemzetközi adómenedzsere, a nemzetközi bizalmi vagyonkezelők egyesületének (STEP) rendes tagja.