A pályázati források nem jelentenek megoldást mindenre - Kép: SXC

Gyakran visszatérő motívum a cégeknél, hogy az uniós forrásokra túlzott magabiztossággal tekintenek.  „Már az előkészületeknél is megfigyelhető, hogy ha forrásbevonással jár egy projekt, akkor irreális nyugalom önti el a vállalkozókat, mert az a közvélekedés terjedt el, hogy aki időben jelentkezik, az meg is kapja a forrást” – mondta Füzesi Attila a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadó cég (CEC Kft) ügyvezető igazgatója. „Ennél is veszélyesebb forgatókönyv, hogy a megítélt támogatás hírére sokan hajlamosak úgy tekinteni, hogy a nehezén már túl vannak” – teszi hozzá Füzesi.

Ne csak a pályázatokban bízzunk

A volt szovjet tagállamok közül legígéretesebb országokban, továbbá a délszláv régióban, valamint Németországban is helyi irodával és kiterjedt helyismerettel rendelkező CEC szerint sokan túlbecsülik a pályázati források jelentőségét, és kizárólag ehhez igazítják külpiaci megjelenésük időzítését és tervezett volumenét.

„Mindenkit arra figyelmeztetünk, hogy hibás hozzáállás a kiírás előtt lévő külkereskedelem-ösztönző pályázatoktól függővé tenni a nyitást a külpiacok felé.” – hangsúlyozta Füzesi Attila. Amennyiben egy pályázati keretet meghirdetnek, annak felhasználásához kiírt feltételek legtöbbször előzetes kontrollra, vagy társadalmi konzultációra kerülnek szakmai szervezetek bevonásával. Ennek eredménye akár hónapokkal is megnyújthatja a kiírást. A beadási határidő a forrás méretétől függően lehet néhány hét, vagy akár néhány hónap is.

Hónapokig tart egy pályázat

A kiértékelés és a beérkező pályázatok megítélése további hónapokat vesz igénybe, így összességében akár 6-9 hónapot is igénybe vehet egy pályázat. Nem beszélve arról, hogy ezután, a munka elkezdése és az első finanszírozás beérkezése újabb hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. „Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem valamiféle késlekedésről van szó, ez a forráskiáramlás ideális esetben sem sokkal rövidebb, ellenkező esetben osztogatásnak hívnák és nem gazdaságösztönző támogatásnak” – mondja Füzesi Attila.

A szakember szerint legtöbb ügyfelüknél az első lépések megtétele abból áll, hogy új szemléletet sajátítsanak el a vállalkozók vezetői: a forrásokra mint a céljuk eléréséhez egy kedvező körülményre tekintsenek, és ne magát a célt lássák benne. Ez azt is jelenti, hogy késlekedés nélkül kezdjenek el lépéseket tenni a termékeik vagy szolgáltatásuk külföldi értékesítésének előkészítésében, függetlenül attól, hogy van-e éppen aktív pályázat, vagy majd csak később lesz. „A piac felmérésétől a komolyabb üzleti tervek elkészítéséig, a szakkiállítások látogatásáig számos olyan feladat adódik a külpiaci orientáció elsajátításában, ami büdzsétől függően megtehető a forrásbevonás nélkül is, és hasznosnak bizonyul majd élesben, a pályázás ideje alatt, vagy annak kivitelezésekor” – mondja Füzesi. (Ettől függetlenül már most érdemes készülni a 2014-es pályázatokra.)

A CEC készített egy ötös listát is azokról a teendőkről, melyek még nem igényelnek külön pénzt, mégis nagyon hasznosak a külpiaci terjeszkedés előkészítésében.