Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, amelyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit. (Az már tavasszal egyértelmű volt, hogy nyáron a telefonjainkra utaznak a bűnözők.) 2014 júliusában a legjobb háromba is sikerült egy újoncnak felküzdeni magát, de ezenfelül további kettő teljesen új vírust találunk a tízes listán. Az élen a helyzet változatlan, továbbra is a mentéseket törlő Win32/Bundpil féreg vezeti a mezőnyt lassan tizedik hónapja, míg második helyen maradt az előző hónapban felbukkant JS/Kryptik trójai.
A legeredményesebb újonc a harmadik helyre küzdötte fel magát, a Win32/RiskWare.NetFilter segítségével a kiberbűnözők megfertőzhetik a számítógépünket, illetve a kompromittált rendszert később távolról is irányíthatóvá tehetik. A távoli támadás során tipikusan adatokat lopnak el így a megfertőzött gépről, illetve távoli utasítások segítségével további kártékony kódokat telepítenek fel rá. A hetedik helyen szintén új szereplőt találunk a Win32/Adware.MultiPlug személyében. Ez egy olyan úgynevezett nemkívánatos alkalmazás (Potential Unwanted Program, PUP), amely a felhasználó rendszerébe bekerülve különféle felugró ablakokban kéretlen reklámokat jelenít meg az internetes böngészés közben. Végül a tizedik helyezett Win32/TrojanDownloader.Zurgop is új kártevő a listánkon. Róla röviden annyit érdemes tudni, hogy a Zurgop kártevőcsalád olyan rosszindulatú kódokat hordoz, amelyek a megfertőzött rendszereken aztán további kártékony programok letöltését okozza. Az antivírusok felismerésének elkerülése miatt olyan különféle futásidejű tömörítési technikákkal próbál rejtőzködni, mint például a PEncrypt vagy PECompact.
Az ESET Radar Report e havi kiadásában ezúttal egy egészen rendkívüli esetről volt szó. A világ egyik legnagyobb ételkiszállító rendszerét, a Domino Pizzát feltörő Rex Mundi hackercsoport váltságdíjat követelt a tulajdonosoktól. Fenyegetésük szerint amennyiben négy napon belül nem kapják meg a 30 ezer eurós összeget, a megszerzett mintegy 600 ezer, elsősorban francia és részben belga ügyfél személyes adatát nyilvánosságra hozzák. Elsőre sokaknak talán kicsit viccesen hangzik, hogy az az információ, kinek mi a kedvenc pizzája, túszul ejthető, de ne felejtsük el, hogy emellett a teljes név, a lakcím, az ügyfelek telefonszáma, e-mail címe, valamint jelszava, és a részletes rendelési információk is illetéktelen kezekbe kerültek. Bár a beszámolók szerint a francia és belga ügyfeleken kívül más ország felhasználóinak adatai állítólag biztonságban voltak, de egyfelől az ilyen nagy nyilvánosságot kapó incidens erősen ronthatja egy vállalkozás hírnevét. Másfelől pedig nem lehetünk abban sem biztosak, hogy valóban megfelelően kezelték a személyes adatainkat, például a jelszavakat sima szövegként vagy annak csak a hash-ét tárolták, nem tudjuk, használtak-e sózást (salted hash) annak elkerülése érdekében, hogy a szivárványtáblákkal történő egyszerű visszafejtést megakadályozzák. Érdekes módon ezt a plusz biztonsági elemet a LinkedIn is csak a 2012-es feltörése után vezette be a jelszavak hash-ének kódolt tárolásánál.
Nagyon fontos, hogy aki bármilyen hasonló incidensben érintett lesz, az a jelszavát haladéktalanul változtassa meg. Emellett lényeges még, hogy ugyanazt a jelszót sose használjuk több helyen, illetve a jelszavunk ne legyen túl szimpla. Ez azért fontos, mert a kiszivárgott jelszó-hashek elsősorban az egyszerűbb, rövidebb jelszavak tulajdonosaira jelentenek kiemelt veszélyt, hiszen azok villámgyorsan visszafejthetőek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy-egy ilyen feltörés után gyakori forgató könyv az is, hogy ismeretlenek olyan e-mail kampányokat indítanak látszólag az érintett cég nevében az ügyfelek felé, melyben jóvátételként törzsvásárlói tagságot, hűséges ügyfeleknek szánt ajándékot ajánlanak fel vagy éppen biztonsági figyelmeztetést küldenek, ám a levél valamilyen kártevőre mutató link hivatkozást vagy fertőzött mellékletet tartalmaz.
Júliusi fontosabb blogposztjaink között beszámoltunk egy olyan e-mailes átverésről, amelyben arról tájékoztatnak bennünket, hogy állítólag 450 ezer eurót nyertünk a nemzetközi e-mail lottó díjjal. Remélhetőleg nemcsak a helyesírási hibákat, de a hihetetlen és képtelen ingyen nyereményekről szóló történeteket is mindenki értékén kezeli már, és nem dől be a személyes adatok begyűjtésére vagy kártevőterjesztésre specializálódott elkövetők trükkjeinek.
Helyet kapott havi válogatásunkban egy, célzottan a kisvállalkozásoknak szánt biztonsági összefoglaló is. Nincs mindenki tisztában azzal, hogy a kis- és közepes vállalatok, vállalkozások biztonsága mennyire kulcsfontosságú és kritikus terület, pedig a kiemelt nagyobb célpontok elleni kibertámadások esetében először legtöbbször a gyengébben védett beszállítói kört és az alvállalkozókat szokták támadni ugródeszkaként, és onnan lépnek tovább.
Július közepén „elesett" a népszerű technológiai hírek és vélemények weblapja, a CNET is, és ezzel körülbelül 1 millió felhasználói jelszó került veszélybe. A CNET megerősítette a feltörés tényét, így mindenkinek a gyors jelszócsere segíthetett a helyzet normalizálásában. Érdekes módon a W0rm nevű orosz hackercsapat 1 Bitcoin (körülbelül 130 ezer forint) váltságdíjat kért azért, hogy az ilyen helyzetek elkerülését szolgáló biztonsági tanácsokkal szolgáljon a hírportál részére.
Értesülhettünk arról is, hogy az FBI külön figyelmeztetést adott ki a botnettel fertőzött számítógépek számának erőteljes emelkedése miatt. A beszélő számok tanúsága szerint évi több mint 500 millió számítógépet fertőznek meg a botnetek, ami másodpercenként 18 kompromittált gépnek felel meg, emiatt fontos a hatékony védekezés, és az elavult Windows XP rendszer mihamarabbi lecserélése.
Végül arról is írtunk, hogy visszatért az androidon futó váltságdíjas titkosító kártevő. Az első verziós és sok tekintetben még kísérleti változathoz képest ezúttal már titkosítja az olyan archív fájlokat is, mint a ZIP, 7z és RAR, emiatt a helyi mentéseink is elveszhetnek, ha azok nem voltak kimásolva külső adathordozóra is. Az új verzió immár jóval több pénzt is követel az áldozatoktól – 300 amerikai dollárt – ami több, mint a tízszerese a korábbi fejpénznek. Bár nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a megelőzés a legfontosabb feladat, szerencsére az ESET elkészített egy SimpLocker Decryptor nevű alkalmazást, amely a bajbajutott felhasználóknak segít biztonságosan helyreállítani és olvasható, használható formában visszanyerni a kártevő által elkódolt, titkosított állományait.
