Február 26-án lövik fel Szojuz-rakétával a Francia-Guyanában lévő űrtámaszpontról, az amerikai OneWeb vállalat és az Airbus első, az Internetet szolgáló műholdját, amelyet nem kevesebb, mint 900 követ majd a további években. Ezek a berendezések alacsony, a Földtől 1.200 km-re fekvő pályán keringenek, ellentétben hagyományos társaikkal, amelyek több, mint 35.000 km-es magasságban járják útjukat bolygónk körül. Az alacsonyabb pálya azt jelenti, hogy a műholdak a megszokottnál gyorsabban továbbítják a jeleket – ugyanakkor azok vételét jobban befolyásolhatják az időjárási körülmények, a felhők, a köd.
Az új műholdak lényegesen kisebbek és könnyebbek, mint a korábbiak, így sorozat-gyártásban állíthatók elő. Erre annál is inkább szükség van, mert bizonyos üzemidő után cseréjükre lesz szükség. Gond így, hogy a sok kiszolgált műhold növelheti az űr-hulladékot, ezért begyűjtésükről is gondoskodni kell majd. Az Airbus műholdjainak jelét egyébként kis méretű, a tetőkre szerelt, napelemmel üzemelő antennákkal lehet majd fogni.
Míg az európai-amerikai együttműködéssel indult projekt igyekszik a döntőnek számító első, működő rendszert kiépíteni, nem
Próbálkozott már a Facebook is: Aquila nevű drónjai biztosították volna az Internetet, de a kísérletek a drónok lezuhanását követően abbamaradtak. Az Alphabet, a Google cége, már korábban feladta nagy drónokkal való próbálkozásait, de most másképp próübálkozik: 18 km magasságba küldött ballonokkal kívánják biztosítani az Internetet.
Míg a verseny folyik, tisztázatlan még, hogyan tudjuk majd használni a világ szinte minden részén fogható Internetet. A mobil készülékek a jelek vételére nem alkalmasak, így várhatóan az internetes és mobil szolgáltatók révén lehet majd csatlakozni. Nyílt kérdés, ki mennyire tudja majd viselni ennek költségeit.
(Forrás: Die Welt)
