Egy olyan dilemmára hívta fel a figyelmet előadásában Pascal Hureau, ami a fokozódó globalizáció időszakában minden gazdasági ágazatra kiterjed. A világgazdasági fejlődés megtorpanása, az e során jelentkező költség visszaszorítások, és a nyilvántartások átláthatósága iránti igény olyan piaci környezetben jelentkeznek, ahol a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség lételemei minden nyitott vállalkozásnak. A költségvetések redukálása, az adatvédelem, az innováció és a vele járó kockázat sok modern vállalat prioritása – hangsúlyozta Gartner szakértője. 2007-re az ügyfél-orientáció, az agilitás és a tudás, mint tőke lesznek a versenyképesség legfontosabb szempontjai egy olyan piacon, amire nem különböző cégek, hanem – a több vállalkozás összekapcsolásával létrejövő - értéktermelő láncok konkurenciája a jellemző. A fent említett összekapcsolás hatékonyságán múlik a jövő, ezért egy olyan hálózat kiépítése válik szükségessé, amely az ellátási-lánc menedzsmentet, az ügyfélkapcsolat kezelést, a különböző alkalmazásokat egy áttekinthető rendszerbe integrálja, lehetővé téve a menedzsment számára a kapacitások, lehetőségek összehangolását, optimális kiaknázását. Ez a folyamat a webes szolgáltatásokkal már elkezdődött és egy olyan mértékű integráció irányába halad, amelyben a Microsoft által kifejlesztett .NET (azaz a platformfüggetlen, több programozási nyelvvel kompatibilis) technológián alapuló megoldások, egy közös keretrendszerben képesek lesznek az üzleti folyamatok teljes skáláján megoldásokkal szolgálni - emelte ki a céltudatos, folyamatorientált és gyors befektetési reagálás szükségességét az előadó.
Az internetes üzleti szolgáltatások alkalmazhatóságát, előnyeit mutatta be, néhány konkrét eseten keresztül Rune Zakariassen, az Accenture norvég szakértője, a plenáris ülés harmadik, egyben utolsó előadójaként. Példáiban az a közös, hogy mind a Microsoft technológiára épülnek.
A Netaxept projektet 1999-ben fejlesztett ki a cég, és az – elterjedőben levő - internetes áruházak forgalmának lebonyolítását szolgálja. Az igény azért jelentkezett, mert a web-alapú kereskedelemben a biztonságos hitelkártyás fizetések és a logisztikai feladatok menedzselése túl nagy terhet rótt a vállalkozókra, és ők inkább a „hogyannal” voltak elfoglalva, semmint a „mittel”.
Az Accenture második nagyméretű projektje 2001 nyarán valósult meg a Telenor, Norvégia vezető telefonszolgáltatójának kérésére. A projekt – amely teljes mértékben a Microsoft .NET keret-rendszerére épül - célja egy olyan hatékony, személyre szabott, internet-alapú ügyfélszolgálat létrehozása volt, amely bármikor, bárhonnan és bármilyen – addig call-centereken keresztül nyújtott – szolgáltatás elérésére alkalmas. A termék komoly fejlesztői tevékenységet követő bevezetése óta a Telenor eChannel szolgáltatása nyomán az ügyfelekkel való kommunikálás zökkenőmentésebbé vált, több terméket sikerült értékesíteni, az ügyfélhűség nőtt, és mindez egy jelentős mértékű – a létszámcsökkentés eredményeként elért – költségcsökkentés mellett következett be.
A harmadik – még fejlesztés alatt álló – ismertetett projekt az AltInn, amelynek célja egy közös elektronikus jelentés-továbbító közeg létrehozása, amelyben megfelelő adatok közlekednek a magánszemélyek, vállalatok és a közigazgatási, ellenőrzési, nyilvántartó szervek (például a statisztikai hivatal) és hatóságok között, biztonságos keretekben. A nyilvánvaló előnyök mögött számos hátrány is meghúzódik - például a fejlettebb adatközvetítési protokollok relatív hiánya -, amelyek figyelembevételével nehéz megjósolni az Altinn alkalmazhatóságát. Ami azonban biztos, hogy a webalapú szolgáltatások költséghatékonyak, és létrehozásuk, működtetésük, fejlesztésük hatékonysága merőben meg fogja határozni a jövő piaci versenyét.
Vityi Péter nyitóelőadása
Takács Péter és Ládonyi János az MBS-ről (I. szekció)
Mező Gyula és Kővári Gábor az InfoCitiről (II. szekció)
Dénes Gábor az intranetről és a portálokról (III. szekció)
Bátorfi Péter és Inotay Balázs a Microsoft BizTalkról (IV. szekció)
