- Botok és hirdetési csalások, amelyek a reklámbevételek manipulálására szolgálnak.
- Pornográf platformok és webkamerás stúdiók – köztük az OnlyFans –, gyakran leplezett finanszírozási forrásokkal.
- Online kaszinók és szerencsejáték-szolgáltatások, gyakran offshore bejegyzéssel.
- Illegális állampolgárságot vagy hamis okmányokat kínáló szolgáltatók, elsősorban ázsiai és közel-keleti platformokon.
- Gyógyszerkereskedők és hamisított gyógyszerek, amelyek webáruházai alig megkülönböztethetők a legális forgalmazóktól.
- Piramisjátékok, adóelkerülés és bennfentes kereskedelem, amelyek célja az ellopott tőke további növelése vagy újrabefektetése.
A kiberbűnözés a mindennapok részévé vált, és valós világban végzett nyomozásokat igényel.
Az elemzett esetek szinte a világ minden tájáról származnak – dokumentált tevékenységet találtak többek között az Egyesült Királyságban, Svájcban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Arab Emírségekben, Kínában, Dél-Koreában és Gibraltáron. A bűnszervezetek nemzetközi szinten működnek, de egyre gyakrabban jelennek meg helyi szinten is – például éttermek üzemeltetőiként vagy befektetőként.
„A digitális és a valós világban elkövetett bűncselekmények közötti határok egyre jobban elmosódnak – és éppen ez teszi a fenyegetést ennyire veszélyessé. Ennek a problémának a kezelése csak a magán- és állami szektor fokozott együttműködésével, valamint a kiberbiztonsági cégek és a helyi rendvédelmi szervek szorosabb kooperációjával lehetséges” – mondta továbbá John Shier. „A fenyegetéselemzőknek meg kell osztaniuk megállapításaikat a helyi hatóságokkal, akik ezáltal visszakövethetik a bűncselekményekkel támogatott tevékenységeket. Hiszen aki ma látszólag legális vállalkozást indít, az holnap újra lecsaphat az interneten.”
