Leginkább a szolgáltató szektorban látják úgy a vállalatvezetők, hogy a feladatok nagy részébe be lehet vonni az AI-t (37 százalék). A kereskedelemben ez az arány 20 százalék, az iparban 15 százalék, míg az építőiparban 8 százalék.
A mesterséges intelligencia megbízhatóságával kapcsolatban a cégvezetők közt megoszlanak a vélemények. 9 százalék szerint egyáltalán nem megbízhatóak az AI által generált tartalmak, 19 százalék enyhén pesszimista. A válaszadók nagyrésze (47 százalék) középen helyezkedik el a kérdésben, 22 százalék mérsékelten optimista. Érdekesség, hogy mindössze 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben megbízhatónak találja a mesterséges intelligencia segítségével készített tartalmakat.
Eredményeik szerint az iparági eltérések elsősorban a szektoriális sajátosságokkal magyarázhatók: nem azért használják kismértékben az AI-t az iparban és az építőiparban, mert a cégvezetők attitűdjei eltérőek a többi szektorban tevékenykedő társaikétól, hanem maga a tevékenység természete szab gátat a terjedésnek.
A magyar gazdaságban kétsebességes AI-forradalom zajlik: míg a szolgáltató szektor már a gyorsítósávban halad, az ipar és az építőipar egyelőre a leállósávból figyeli az eseményeket. A GKI friss felmérése szerint a cégek közel fele (45 százalék) még semmilyen piaci hatást nem érez, a technológia iránti bizalom pedig általánosan alacsony, a vállalatok csupán 2 százaléka bízik meg teljesen az AI-ban.
