Más iparágaktól (például a járműgyártástól) eltérően az építőiparban eddig általában kevéssé terjedt el a digitalizáció. Jóllehet alkalmaznak korszerű műszaki eszközöket, a tervezési folyamatok még mindig javarészt a hagyományos utat követik. A BIM (Building Information Modeling, azaz épületinformációs modellezés) az építőipari folyamatok és módszertanok új megközelítése.
Lehetővé teszi valamennyi, az építmények tervezésében, létrehozásában résztvevő szereplő számára az összehangolt térbeli tervezést. Az adatokat a “felhőbe” feltöltve állandóan a legfrissebb információk állnak rendelkezésre a kivitelezés, felújítás, vagy az üzemeltetés valamennyi résztvevője számára. Így eleve megelőzhetők az építési hibák, olyanok, mint a hírhedt svájci eset, amikor egy szálloda építésénél 120 zuhanyvezeték került rossz helyre, óriási többletköltséget okozva.
A szakma eredetileg „Building Information Modeling”-et, azaz épületinformációs modellezést értett a név alatt, amely virtuális háromdimenziós modellek készítését és felhasználását jelentette. Napjainkban már inkább „Building Information Management”-nek, azaz épületinformációs menedzsmentnek nevezzük, amelybe beletartozik a 3D modell és a csatolt, nem grafikus információk teljes életcikluson keresztüli kezelése, többcélú felhasználása is.
A rendszer további előnye, hogy
az épület részletes adatai “örökre” fennmaradnak, így felújításoknál akkor sincsenek gondok, mint napjainkban régi épületeknél, amelyek tervrajzai már nem fellelhetők.
A svájci Roche gyógyszer-konszern ezzel a módszerrel építteti immár második nagy épületét, amely a legmagasabb lesz az országban.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
